Maruzsa Zoltán: Van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremelésére

Az idei tanév rendben el fog kezdődni, a jövő héten várhatóan le is zárulnak majd a tanév rendjéről szóló tárgyalások – mondta el Maruzsa Zoltán a lap kérdésére, valamint kiemelte, a téli és a tavaszi szünet hosszának kérdése egyébként sem zavarja meg az iskolakezdést.

Az államtitkár a lap kérdésére elmondta, a megjelent életpályatörvény egyes részei érvényben vannak, ezek kijelölik a legfontosabb kereteket, a részletes végrehajtási rendelet azonban még kidolgozás alatt áll és folynak róla a tárgyalások.

„Abban bízom, hogy a héten le tudjuk zárni a tárgyalásokat, a rendeletet pedig tanévkezdés előtt kihirdetjük” – hangsúlyozta Maruzsa.

A lap rákérdezett a baloldalon sokat emlegetett tanárhiányra is, ami kapcsán az államtitkár kijelentette, ezek megalapozatlan állítások. A politikus emellett kiemelte: „Az, hogy mennyi kollégával látjuk el a feladatokat, és ez hogyan változott az elmúlt években, publikus adat, a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiban meg lehet találni. Látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog.”

A kevés számú friss pályakezdő kapcsán az államtitkár kiemelte, ebbe a számba nincsenek benne a szakképzésben dolgozók, ez pedig torzítja a számokat, hiszen velük együtt az látszik, hogy a két területen idén együttesen 2445 fő kezdett, míg a 2019/2020-as tanévben 2339 fő volt a friss pályakezdők száma.

Az életpályatörvény sávos bérezése kapcsán Maruzsa kiemelte, ez nagyobb szabadságot ad majd a munkáltatók kezébe, hiszen ha valahol „nagy szükség van például egy matematika-informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára”. Ennek megfelelően a közoktatásban is megjelenik majd a béralku, a szakképzéshez hasonlóan. A tervezet szerint a tanári bér bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet majd.

Az államtitkár azt is elárulta, hogy a 10 százalékos béremelésen túl is van fedezet a tanári bérek emelésére, hiszen a költségvetésben „a kormány évek óta egy kalapba teszi” a béremelésre szánt pénzeket.

Az EU-s pénzek kapcsán egyúttal Maruzsa elmondta: „Az, hogy a nagyobb arányú béremelés össze van kötve az uniós forrásokkal, pénzügyi stabilitási kérdés”, hiszen ha megcsúsznak az EU-s pénzek, akkor Magyarország deficiteljárásba kerülhet. Amennyiben azonban megérkeznek az európai uniós pénzek, úgy sokkal bátrabban lehet majd bért emelni.