Belföld
Gulyás Gergely: Nemzeti érdek a béke
Kijelentette, hogy Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett minden fórumon, hogy azonnali békére van szükség, annak ellenére is, hogy az unión belül legszívesebben elhallgattatnának minket. Amennyiben a tűzszünet megvalósulna, az az infláció mérsékéléséhez és megszűnéséhez vezetne.
Gulyás Gergely kiemelte: azt is látjuk, hogy Magyarország nyíltan képviseli a békepárti álláspontot, az embernek viszont sokszor az az érzése, hogy az Európai Unió politikai elitje ezt gyakorlatilag elhallgattatná.
Árplafon az áramárra
A miniszter szerint a rendkívül megemelkedett költségek komoly terheket jelentenek a magyar vállalkozásoknak, ezért minden eszközzel élni kell, ami lendületet vihet a gazdaságba. Ez volt az alapvető filozófia akkor is, amikor
új gazdaságvédelmi akciótervet fogadtak el
– mondta.
Mivel az egyik nagy probléma a vállalkozások számára az energiaár, azon belül is az áram ára, a vállalatok 80 százaléka rögzített áras szerződést kötött tavaly, amelynek az a következménye, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada jelenleg 320 euró/megawatt fölött árat fizet, és ezzel együtt az átlag is 250 euró/megawatt fölött fizet.
Éppen ezért három területen – feldolgozóipar, szálláshely szolgáltatás, raktározás-szállítás – is árplafont vezetnek be, és a legmagasabb árat nettó 200 euro/megawattban állapítják meg.
Ez az intézkedés több mint 5000 vállalkozásnak segít, és több mint 40 milliárd költségvetési kiadást jelent. Cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásaikat, és ne emeljék az árakat – jelezte a miniszter.
Emelik a SZÉP-kártyák keretösszegét, enyhítenek az extraprofitadó szabályain
A második döntés, hogy 2023 augusztus elsejétől december 31-ig lehetővé teszik a SZÉP-kártyával való fizetést hideg élelmiszerekért is. Ezen felül lehetővé válik az is, hogy a munkáltatók a SZÉP-kártya keretet további 200 ezer forinttal emeljék, így már összesen 650 ezer forint cafetériát tudnak adni a kártyán a munkáltatók.
A miniszter kiemelte: a gyógyszerforgalmazókra vonatkozik a gazdaságvédelmi akcióterv harmadik pontja. Július 1-jétől a 40 százalékos extraprofitadóból 20 százalékot leírhatnak, ha azt kutatásra vagy fejlesztésre fordítják.
Veszélyes a migránskvóta
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: továbbra is az a véleményük, hogy a migránskvóta veszélyes. Magyarországot ez hátrányosan érintené, ami ellen küzdeni kell.
A miniszter kérdésre kifejtette: a migránskvóta meghívólevelet jelent Európába. Szerinte a jelenleg érvényes 30 ezres migránsszám bármikor megemelhető. „Magyarországnak kellene az uniós határrendészeti eljárások 28 százalékát elvégeznie, ami nagy nehézséget jelentene az országnak" – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: nincs még végleges döntés a kérdésben.
Arra, hogy lát-e esélyt arra, hogy a miniszterelnökök tanácsának ne egyhangúan, hanem a minősített többség elve alapján kelljen döntenie a kötelező migránskvótáról, Gulyás Gergely kifejtette: ezen a lépésen már túl vannak, a minősített többség elve alapján a tanács döntött. Most az a helyzet fog előállni, hogy a parlament is megfogalmazza majd a saját javaslatait az elfogadott jogszabállyal kapcsolatosan. Ezek azonban nem jó irányba fogják vinni az ügyet, mert azok mind migránsbarát javaslatok lesznek. Hozzátette,
vizsgálni kell majd azt is, hogy az EU nem gyakorolt-e olyan hatáskört, amit nem ruházunk át rá, vagy amit nem az uniós intézmények útján közösen gyakorlunk.
Az uniós pénzek ügyével kapcsolatban a miniszter közölte: a labda Brüsszel térfelén pattog, mivel hazánk a vállalásait teljesítette. „Hazánk az utolsó mérföldkövet is a EB által visszaigazolt módon teljesítette, tehát az Európai Bizottságnak július elején számlákat is küldhetünk. De politikai döntés kérdése mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az EP-ben ülő magyar ellenzéki politikusok ármánykodása ellenére, jog szerint odaadják a magyaroknak járó pénzeket" – mutatott rá.
Gulyás Pressmanról: Magyarország szabad ország, mindenki azt mond, amit akar
Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: a pedagógus életpályamodellről szóló vitában látható volt, hogy a baloldali képviselők nem ismerik a törvényt. Ez a törvény tartalmaz béremelést, ami persze függ attól, hogy a baloldali EP-képviselők meddig akarják blokkolni az uniós forrásokat – fogalmazott a miniszter. Részletezte, hogy a törvény tartalmaz 10 hét szabadságot, és 24 órában határozta meg a kormány a tanítási kötelezettség óraszámát.
David Pressman amerikai nagykövetnek a Budapest Pride-on mondott beszédére úgy reagált: Magyarország egy szabad ország, ahol mindenki azt mond, amit akar.
A miniszter arra, hogy Soros György birodalmát fiának, Alex Sorosnak adta át, annyit mondott, nem tudjuk, hogy a migránskvóta erőltetése nem pont az átadás-átvétel része.
Szentkirályi Alexandra a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta: elindult a kötelező akciózás a boltokban június 1-jével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 2 milliárd forint fölött van a kiszabott bírságok összege, heti 50 boltot ellenőriznek a hatóságok, tehát nem érdemes trükközni.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy
a következő kormányülésen dönt a kormány a június végével lejáró árstopokról.
A miniszter elismerte, hogy jelenleg kevesebb az építőipari megrendelés, de reménykedik abban, hogy 2025-ben már a megrendelések, főleg az államiak száma is növekedni fog. Elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal és a Költségvetési Tanáccsal közösen keresnek olyan alternatív megoldást, amivel csökkenthető az az összeg, amit a jegybank vesztesége miatt az államnak kell vállalnia.
Katonai-védelmi együttműködés Izraellel
Arra, hogy Magyarország is beruház-e a németországihoz hasonló légvédelmi rendszerekre, a tárcavezető közölte: minden szükséges védelmi tervet a háború kitörését követően átnéztek. Beszélt arról is, hogy az Izraellel való együttműködésnek része egy katonai-védelmi együttműködés is. Erről bővebb tájékoztatást viszont a honvédelmi miniszter tud adni,
aki hamarosan szintén Izraelbe látogat.
Kiemelte azt is, hogy az unióban nincs őszinte párbeszéd a menekültkérdésről, nem is lehet erről szabadon véleményt nyilvánítani. Problémát jelent az is, hogy jelenlegi rendszerben a migrációt, a menekültügyet és a munkaerő-problémákat összekeverik az unióban, majd leszögezte azt is, hogy Magyarországnak nincs olyan kötelezettsége, hogy a tőlünk számított nyolcadik-tizedik ország menekültjeit befogadja.
Eddig 1 millió 125 ezren ukrán menekült érkezett Magyarországra – derült ki a miniszter egy kérdésre adott válaszából.
Újságírói kérdésre Gulyás Gergely arról is beszélt: elképzelhető, hogy új eljárást kell lefolytatni a Ryanair-ügyben a légitársaságokat érintő adóval kapcsolatban.
Közölte azt is:
biztos, hogy július 7-én vége a parlamenti ülésszaknak, addig a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvénytervezetről is szavazni fognak.
Az Oroszország által Magyarországnak átadott kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban a Gulyás Gergely közölte: az átadott tizenegy ember jogi értelemben már nem minősül hadifogolynak. Mint kiderült, az ortodox egyház a máltaiakkal együttműködve szállította Magyarországra a hadifoglyokat. „Szabad akaratukból jöttek ide, és szabad akaratukból dönthetnek arról, hogy elhagyják-e az Magyarországot, erre is van lehetőségük. Aki nem magyar állampolgár, az menekültstátuszt kapott" – részletezte.
Arra, hogy a PDSZ Brüsszelhez fordult a státustörvény miatt, a miniszter úgy vélekedett: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) politikai képviseletet lát el. A magyar baloldallal való szövetségüket jól bizonyítja az is, hogy három-négy nappal a választások előtt együtt tüntettek. Gulyás Gergely kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak semmi köze nincsen a magyar oktatáshoz, ez nemzeti hatáskör. De a kormány tett egy gesztust feléjük, és kiküldte a törvénytervezetet a bizottságnak.
A múlt heti demonstrációt pedig úgy értékelte:
Annál szerényebb tüntetés, olyan nagy médiatámogatással, mint amilyen a pénteki volt, a magyar politikatörténetben kevés volt.
Hozzátette: abban a hisztériakeltésben, ami a törvénytervezet körül zajlik, legkevésbé a pedagógusok vesznek részt.
Arra, hogy a nyomozók pedofilfelvételeket találtak a Jámbor András-féle Szikra Mozgalom egyik aktivistájának otthonában, a miniszter úgy reagált: súlyos bűcselekménynek tart minden gyermekbántalmazást, azon belül is minősített esetnek minden pedofil szándékú gyermekbántalmazást. Elmondása szerint ezeket a törvények – nagyon helyesen – ma is rendkívül súlyos, éveken át tartó, hosszú börtönbüntetéssel rendelik büntetni. „Ha kell változtatni a gyermekvédelmi törvényen, akkor nem a BTK szigorán, mert az példásan szigorú, azt végre kell hajtatni. Ha ebben az esetben indokolt, akkor természetesen ebben az esetben is" – mondta.
Az uniós források ügyében a labda Brüsszel térfelén pattog
Az európai uniós források ügyében „a labda Brüsszel térfelén pattog”, politikai döntés kérdése, hogy az Európai Bizottság vállalja-e a konfliktust az Európai Parlamenttel, és odaadja-e Magyarországnak a jog szerint az országnak járó pénzeket – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Kormányinfón.
A tárcavezető kérdésre válaszolva úgy értékelt: nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat mikor „kegyeskedik” az Európai Bizottság folyósítani.
„Nem tőlünk függ, attól függ, hogy ott mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az Európai Parlament magyar képviselők által felheccelt többségével szemben vállalják azt a konfliktust, hogy a jog szerint odaadják a nekünk járó pénzeket"
– fogalmazott Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta: Magyarország az Európai Bizottság által visszaigazolt módon az utolsó „mérföldkövet" is teljesítette, így elvileg a bizottságnak július elején számlákat is küldhetnek. Ekkor nekik van 90 napjuk, hogy megfontolják, fizetnek-e vagy sem – jelezte.
A Magyar Hírlaptól Sütő-Nagy Zsolt kérdezte a kormányszóvivőt
Az elmúlt időszakban számos uniós országban migrációellenes pártok jutottak hatalomra, illetve a felmérések szerint elkezdtek megerősödni; elképzelhető, hogy a kvóta ügyet azért rántották most elő, hogy áterőltessék még mielőtt egy blokkoló kisebbség kialakulna?
A kérdésre a Gulyás Gergely elmondta:
Igen, elképzelhetőnek tartom annak ellenére, hogy szerintem Nyugat-Európában olyan kormányok, amelyek elutasítják a migrációt már nem fognak alakulni, de ez Dél-Európára már csak megkötésekkel igaz, és Spanyolországban lehet olyan irányú változás amely a spanyol kormány szavazatát ellentétesre fordította volna, tehát támogatóból elutasítóvá tette volna. Szlovákiában is ez a helyzet, és azt is látjuk, hogy Csehországban pedig olyan belpolitikai botrány van a cseh támogatásból, hogy még az egyik kormánypárt elnöke is bírálja ezt a döntést.
Tulajdonképpen tekinthetjük ezt az unióban egyre inkább elburjánzó jogalkotás részének, hiszen többek között a rezsitámogatást is eltöröltetné a bizottság, miközben elméletileg egy uniós bírósági döntés is alátámasztotta annak a fenntarthatóságát. Számítanak arra, hogy esetleg újabb támadás indul a rezsitámogatás ellen?
Azt látjuk, hogy a bizottság írásban tett javaslatot a rezsicsökkentés megszüntetésére, ez tényszerű. Mi ezt elutasítjuk, helytelennek tartjuk, és a bizottságnak ebbe nem lehet beleszólása.
– mondta a kormányszóvivő.
Gondolja, hogy a bizottság ebbe belenyugszik, vagy hasonló trükkel állnak elő, mint a migránskvóta esetében?
Azt gondolom, hogy azért nem tudnak előállni, mert a tagállamok jelentős részénél nem lenne ennek támogatottsága, tehát azt még nehezebb lenne átvinni akár minősített többséggel is, mint ahogy ez most sikerült a kvóta esetén.
Egyébként más területen számítanak arra, hogy ilyen lopakodó jogalkotás érvényesül majd?
Minden területen ez érvényesül, miután tudják, hogy szerződésmódosításnak reális esélye nincsen, ezárt általában az olyan területeket, amik korábban tagállami hatáskörbe tartoztak, megpróbálják bevonni a különböző közös uniós területek alá. Ez egy káros, helytelen folyamat, ismerjük ennek az ideológiai megalapozását, de ezt ellenezzük, és nem is fogadjuk el.
