Elutasítják a magyarok az új migránskvótát is

A migránskvóta terve 2015 óta napirenden van Brüsszelben. Ezt erősítette meg a magyar ellenszavazat mellett elfogadott tanácsi álláspont is, amely alapján Magyarországnak évente 8500 illegális bevándorlót kellene befogadnia, vagyis a hazánkra jutó migránskvóta az összes áthelyezendő személy közel 30 százalékának felelne meg.

Az újragondolt migránskvóta európai terve ellentétes a 2016-os magyar népszavazás után a magyar Alaptörvénybe is beiktatott elvvel, miszerint „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. A Nézőpont Intézet ezért arra volt kíváncsi, hogy a magyarok elfogadhatónak tartják-e azt, ha a magyar kormány hozzájárulása nélkül hoznak döntést Brüsszelben egy ilyen fontos ügyben.

A magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) egyetért azzal, hogy Magyarország területére az Európai Unió csak a magyar kormány hozzájárulásával küldhessen menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat.

A nemzetállami szuverenitást felülírni igyekvő migránskvóta elutasítása minden társadalmi csoportban többségi álláspontot jelent, de még a pártpolitikai preferenciákat is meghaladja.

Nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazótábor csaknem egésze (93 százalék) ragaszkodna a nemzetállami hatáskörök védelméhez, és ellenezné a bevándorlók kötelező kvóta szerinti betelepítését.

Intő jel a tervet hallgatólagosan támogató baloldali pártok számára azonban, hogy még a baloldali szavazók többsége is ellenzi a migránskvóta elvét (58 százalék), s mindössze harmaduk tartja azt elfogadhatónak (32 százalék).