Belföld
Barabás Miklós portréi elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek
Nem véletlenül található a sírja a Deák-mauzóleumhoz vezető platánfasorhoz közel
A főigazgató felidézte, ha Barabás Miklós nem küzdi fel magát a szegénységből a reformkori Magyarország legjelentősebb alkotói közé, akkor számos, a Fiumei úti sírkertben nyugvó nagy elődünk arcképét ma nem ismernénk. Kiemelte: portréi fontos kordokumentumok, elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek.
Hozzátette: nem véletlenül található a sírja a Deák-mauzóleumhoz vezető platánfasorhoz közel, ahol a korszak legnagyobbjai kaptak sírhelyet. Síremlékét Telcs Ede alkotta, aki Munkácsy Mihály – hamarosan megújuló – síremlékét és Vörösmarty Mihály ikonikus szobrát is készítette, mely a Vörösmarty téren áll – fűzte hozzá.
A Nemzeti Örökség Intézete az Országos Széchényi Könyvtárral közösen kibővített Nemzeti Névtér felületén – az úgynevezett Emlékhely Névtéren – összegyűjti azokat a határon túli magyar emlékhelyeket, amelyek fontosak a nemzeti emlékezetben, ilyen emlékhely lesz majd Dálnokon Barabás Miklós szülőháza is – tájékoztatott a főigazgató.
Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese arról beszélt, Barabás elsőként fedezte fel az Alföldet mint nemzeti tájat, de érdekelték az aktuális események is, mint a Lánchíd alapkőletétele. Széchenyi István ajánlására sok megrendelést kapott, elkészítette Vörösmarty, Petőfi és Arany portréját is. Portréművészete Liszt Ferenc és Bittó Istvánné arcképén teljesedett ki.
„Úttörő szerepe nemzeti festészetünk kibontakozásában vitathatatlan. A műfaji sokféleség, a rendkívüli affinitás a portréábrázolásban, az újszerű akvarellfestészeti technika, a litografálás és a fényképezés mind a sokszínű és sokoldalú művész archetípusává tette” – emelte ki.
