Méltányos juttatás a kutatóknak

A napokban jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia, hogy 2021. január 1-jétől 124 500 forintról 250 ezer forintra emelkedik a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összege az idén elnyert pályázatok esetében. A Bolyai-ösztöndíjat 1997-ben hozta létre az intézmény, hogy a negyvenöt év alatti posztdoktoroknak segítséget nyújtson, és hidat képezzen az MTA, az MTA doktorai és a fiatal kutató generáció tagjai között.

„Ez a lépés jól illeszkedik egy egyébként már ötéves folyamatba, amelynek során először a sok éve változatlan 124 500 forintos összeg adómentessé vált, majd a Bolyai+ pályázatok bevezetésével akár havi kétszázezer forinttal növelhetővé. A két ösztöndíj együttesen havi nettó 324 500 forinttal, 2022-től a jelek szerint akár nettó 450 000 forinttal támogathatja a nyertes kutatókat, ez az összeg már alkalmas arra, hogy egzisztenciájukat legalább a pályázat idejére biztosítsa” – mutatott rá lapunk megkeresésére Demeter Márton.

A tudománymetriával foglalkozó kommunikációkutató elmondása szerint ugyanis a hazai oktatói–kutatói bértábla évtizedek óta megalázóan alacsony, egészen a legjobban fizető professzori szintig az egyetemi tanárok jelentősen kevesebb bért kapnak, mint például egyes élelmiszerláncok pénztárosai vagy targoncásai. Más szóval az akadémiai fizetésekből nem lehet megélni.

„Ebből adódóan – kutatásaim alapján – elmondható, hogy a régió sok más országához hasonlóan az egyetemi oktatók és kutatóknak általában egészen másfajta munkákat is el kell vállalniuk megélhetésük érdekében, és ennek megfelelően az oktatói-kutatói kapacitásuk nem használható ki. A kutatási ösztöndíjak ezen a helyzeten segíthetnek” – mondta, hozzátéve, az új összeggel futó Bolyai-ösztöndíj már valóban alkalmas arra, hogy a kutatók kizárólag a kutatói munkájukra koncentrálhassanak.

A kutató leszögezte, mindez a társadalom számára akkor hasznosul leginkább, ha az ösztöndíjakat kizárólag a kutatók előzetes eredményeit szem előtt tartva, átlátható, igazságos és ellenőrizhető döntések alapján ítélik oda, a cél ugyanis a legkiválóbbak támogatása, akiket az oktatói–kutatói bértábla alapján számított alapbérek nem tudnának Magyarországon vagy egyáltalán az akadé­miai pályán tartani.

„A finanszírozás nemzetközi szinthez való közelítése tehát együtt kell hogy járjon az elvárások mértékének növelésével is, mindezt egy ellenőrizhető, igazságos rendszeren belül elgondolva. Ha ez megvalósul, az a magyar tudomány versenyképességének jelentős növekedését hozhatja, amihez a megemelt összegű Bolyai-ösztöndíj kiváló eszközül szolgálhat” – hangsúlyozta Demeter Márton.