Belföld
A kommunizmussal szembeni küzdelem igaz harc volt
Gulyás Gergely kiemelte: a kommunista diktatúrának világszerte 100 millió áldozata volt.
Becslések szerint 700 ezer magyart hurcoltak el málenkij robotra. Közülük 300 ezren soha nem tértek vissza. Arról nem készült statisztika, hogy hányan rokkantak meg, szereztek örök testi, lelki sebeket - tette hozzá.
Emlékezzünk azokra a generációkra, akiket meggyilkoltak, elüldöztek, kényszermunkatáborokba hurcoltak - fogalmazott a miniszter, aki azt hangsúlyozta: a titkokkal és elhallgatással övezett kommunista diktatúra mögött megtört emberi sorsok és nemzedékek vannak.
Magyarország három évtizeddel van a rendszer összeomlása és a békés rendszerváltás után. Az emlékezésért vívott küzdelem fontos eredménye, hogy Magyarország elsőként tette hivatalossá a kommunizmus áldozatainak emléknapját - mondta Gulyás Gergely.
Azt mondta, hogy a kommunista diktatúra véget ért Magyarországon, de a kommunisták és bűneik „velünk élnek”.
A gyilkos eszme is feltűnik még - mondta a miniszter, emlékeztetve a főváros új vezetésének „Budapest szabad” című kiállítására, amely szerinte a szovjet megszállásra, emberek ezreinek meggyilkolására emlékezik.
Akik mentegetni akarják a gyilkosokat, kisebbíteni rémtetteiket, hiába beszélnek demokráciáról, mert szavaik nem hitelesek - jelentette ki.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott emlékprogramon Schmidt Mária a „30 éve szabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: a „legembertelenebb rendszer”, a kommunizmus 70 éve százmillió áldozatot követelt: kivégzett, meghurcolt, megkínzott, kitelepített, lelkileg és testileg megnyomorított emberek lettek áldozatai.
Akik megtagadták a kommunista hitet, azokra halál várt, jéghideg számkivetettség, vagy „az a bizonyos sorstalanság”. „Ezek a rideg tények” - fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve: a legszörnyűbb, hogy mindez megtörtént.
„Semmi sem pusztítja jobban a lelket, mint az igazság hiánya” - fogalmazott Schmidt Mária, aki arról beszélt, hogy a második világháború után több mint fél évszázadon át „elhallgatás, tagadás, féligazságok” jellemezték Európát. Közölte: fel kell nyitni azok szemét, akik nem tapasztalták meg a kommunizmus rideg valóságát.
Schmidt Mária kijelentette: Magyarország irtózatos árat fizetett a kommunizmus bűneiért.
Harminc éve szabadok vagyunk ugyan, de időre van még szükség, hogy a majd félévszázados diktatúra romjait végleg eltakarítsák - közölte.
Megkoszorúzták a Nemzeti vértanúk emlékművét
Kövér László házelnök és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is koszorút helyezett el kedden, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a budapesti Vértanúk terén található Nemzeti vértanúk emlékművénél.
A megemlékezésen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke Brusznyai Árpád középiskolai tanár, az 1956-os forradalom után kivégzett mártír és családja életét idézte fel. Szólt arról, hogy a diktatúrának bárki áldozatául eshetett, köztük a meghurcoltak hozzátartozói, leszármazottai.
Mint mondta, Brusznyai Árpádnak és társainak nemcsak az életét vették el, hanem megpróbálták a becsületüktől is megfosztani őket, fasisztának bélyegezni a forradalmárokat és a magyar társadalmat.
Kitért arra is, Brusznyai Árpád azok közé tartozott, akik nem engedték 1956-ban, hogy elszabaduljanak az indulatok, még a kommunisták életét is védte. Hozzátette, ezért „köszönetként” az a megyei párttitkár, aki az életét neki köszönhette, 1957-ben levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, kérve, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésnél súlyosabb ítéletet hozzon.
A megfélemlítés, az elrettentés, a politikai ellenfelek megbélyegzése, besározása, erkölcsi tiprása volt az 1956-os megtorlás lényege - jelentette ki. Hozzátette: ezt a bélyeget a rendszerváltásig hordozták nemcsak az elítéltek, hanem a családjuk is.
Felidézte azt is, 2000-ben, Kovács Béla 1947-es elhurcolására emlékezve döntött úgy az Országgyűlés, hogy február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. Amikor Kovács Bélát elfogták és elrabolták, akkor nemcsak egy politikust hurcoltak el, hanem szimbolikusan az országot vetették fogságba - mondta.
Morvay Béla egykori kitelepített, akit kilencéves gyerekként családjával előbb Kistarcsára, majd egy hortobágyi táborba vittek, arról beszélt, mélyen beléjük égtek az ott történtek emlékei, és ezért is aggódik például a „munkásőrség” megalakulása miatt. Retro munkásőrség, holnap esetleg retro ÁVH - vetette fel.
Az Országgyűlés Hivatala és a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén, melyen középiskolás diákok is részt vettek, koszorút helyezett el Kövér László, Kásler Miklós mellett Áder János köztársasági elnök nevében Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, a Rákóczi Szövetség nevében Csáky Csongor elnök és Ősi Barnabás alelnök, valamint Földváryné Kiss Réka NEB-elnök.
A Nemzeti vértanúk emlékművének talpazatán az alábbi felirat olvasható: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben”.
A rendezvényen elhangzott, hogy a Rákóczi Szövetség hagyományteremtő szándékkal mostantól minden év február 25-én koszorúzást rendez a tavaly - 1934 után másodszor - felavatott emlékműnél.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól.
