Egyesületi szinten tiltakoznak az új főkertész ötletei ellen

Különösen rosszízűnek és szánalmasnak nevezte közleményé­ben az Egyesület a Római Partért azt az ötletet, hogy a parti beépített hetvenhektáros területet egy fallal válasszák le Óbudáról. A törekvés Bardóczi Sándor, az új fővárosi főkertész nyilatkozatából derült ki, aki az Indexnek adott interjút kedden. Az egyesület azt is írta, kiáll a Római-parti ingatlanok tulajdonosainak érdekében, a fallal elválasztás ötletét pedig azért sem tartják jó ötletnek, mert – ahogy fogalmaztak – a vészkorszakban, 1944-ben is már hátrányosan minősítették az itt élő kisebbség tulajdonát.

Bardóczinak egyébként több meredek kijelentése van az interjúban, az első például, hogy szerinte a Városliget és az Orczy park esetében a korábbi városvezetésnek nem az volt a szempontja, hogy tegyük rendbe a történelmi parkot, hanem hogy itt egy üres telek, építsük be. A Városliget esetében, ismerve a nemzetközi szakmai díjakkal elismert és a budapestiek többsége által támogatott terveket, nehéz lenne megmondani, mit ért rendbetétel alatt az új főkertész, annyi viszont biztos, hogy a Karácsony Gergely és még sok ellenzéki által sugallt zöldfelület mértéke a Liget-projekt megvalósításával csak növekedne. Ha már a zöldfelületeknél tartunk, a főkertész szájából elhangzott az is: amikor Tarlós István elkezdte a kampányát, és szembesült vele, hogy egy zöldjelölttel kell megküzdenie, fakivágási stopot hirdetett.

A korábbi főpolgármester biztosan nem hirdetett fakivágási stopot, csupán elültette a tízezredik fát a fővárosban, amely annak a nagyszabású programnak a része, amely több év után éppen tavaly fejeződött be. Érdekes meglátása az is Bardóczinak, miszerint baromira nem érdekli a rövid távú megvalósulás, tekintve hogy egy főpolgármesteri ciklus legjobb esetben öt évig tart. Nem kevésbé merész kijelentés az sem, hogy azért tudják majd lezárni a rakpartokat az autós forgalom elől, mert nyáron nem kell iskolába vinni a gyerekeket, de később rákontráz, szerinte a belvárosban egyáltalán nincs szükség autókra, sőt aki például Újlipótvárosban él, az leélheti úgy az életét, hogy nincs szüksége autóra, vidéki útra bérelhet, ha akar.

A gyalogosforgalom előtérbe helyezése és a bicikliutak folyamatos kiépítése egyébként nem az új városvezetés fejéből pattant ki. Tarlós István tavaly májusban beszélt arról, az utóbbi tíz évben a korábbinál lényegesen nagyobb a kerékpárosfejlesztések volumene. Bővült a Mol BuBi rendszere, szélesedett a kerékpárutak hálózata, támogatást kapott a Bringázz a munkába! akció. Együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Kerékpárosklubbal is, amelynek így megnő a beleszólási lehetősége a budapesti közlekedés kérdéseibe.