Belföld

Nézőpont: Öt tanulsága van az EP-választásnak

A DK és a Momentum jobb eredménye az ellenzéki „háziversenyben” virtuális és relatív, mutat rá a Nézőpont Intézet a vasárnapi EP-választások eredményét analizáló gyorselemzésében.

A Fidesz-KDNP toronymagasan nyerte meg az európai parlamenti választásokat. A belföldi szavazatok alapján a kormánypártok a tavalyi országgyűlési (47,36 százalék) és az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választási eredményüket (51,48 százalék) is felülmúlva megerősítették a kétharmados felhatalmazásukat. A most elért 52,33 százalékos listás szavazataránnyal a tavalyi országgyűlési választáson nem 133, hanem 144 képviselői helyet szerzett volna a Fidesz-KDNP. A második helyet megszerző DK (16,19 százalék) sikerét az MSZP összeomlásának köszönhette, kettőjük összesített szavazatszáma elmarad a tavaly áprilisi eredményüktől - mutat rá a Nézőpont, amely szerint a vasárnapi eredményekből öt tanulság szűrhető le:

1. A Fidesz-KDNP elsősége több okból is történelmi győzelem: a kormánypártok vasárnapi szavazatszáma a legmagasabb a magyarországi európai parlamenti választások történetében. Még a kiemelkedően sikeres 2009-es voksolás során mozgósított 1 632 309 szavazónál is közel kétszázezerrel többen választották idén a kormánypártokat (levélszavazatok és külföldön szavazók nélkül 1 795 013) - mutatnak rá a Nézőpont elemzői, hozzátéve: az 52,33 százalékos szavazati arány pedig a jobboldali párt második legjobb listás eredményét jelenti (ez az arány a levélszavazatok összeszámlálása után még tovább emelkedhet).

2. A Fidesz-KDNP továbbra is az egyetlen néppárt Magyarországon. A kormánypárt minden társadalmi csoportban, a legfiatalabbak között is az első helyen végzett, mutatnak rá a Nézőpont kutatói. Az adatok szerint a 18-39 évesek körében a szavazatok harmadát szerezte meg a pártszövetség, míg a Momentum 24 százalékkal a második, a DK pedig meglepetésre 9 százalékkal a harmadik helyen végzett ebben a társadalmi csoportban. Az ifjúság körében mindeddig erősnek gondolt Jobbik csak 8 százalékot ért el ebben az összevetésben.

Az iskolai végzettség által meghatározott társadalmi csoportokban is a Fidesz-KDNP listája bizonyult a legnépszerűbbnek. A legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében 57 százalékot szerzett a kormánypárti lista, a szakmunkások között 63 százalékot, az érettségizettek között 52 százalékot, a diplomások között pedig 44 százalékot.

A végeredményt tekintve második DK jellemzően az idősek (24,9 százalék) és a diplomások (23,7 százalék) körében volt erős, míg a Momentumot az egyetemet végzettek (15,7 százalék), illetve a legfiatalabbak (24,1 százalék) közül támogatták a legtöbben.

A vártnál jóval gyengébb eredménnyel záró Jobbik és MSZP-P az alacsonyabb végzettségűek körében átlag feletti eredményt ért el, éppen átlépve a 10 százalékos küszöböt a szegmensekben (10,3 és 10,4 százalék) - mutatott rá a Nézőpont.

3. A választási eredmények alapján Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van. A Nézőpont gyorskutatása szerint az ellenzéki oldalon nyertesekről nem lehet beszélni, csupán olyan pártokról, amelyek a többi ellenzéki csoportokhoz képest jobban szerepeltek. Abszolút vesztesei a választásoknak az MSZP-Párbeszéd szövetség, a Jobbik és az LMP. Az MSZP a rendszerváltás óta egyetlen választáson sem ért el egyszámjegyű eredményt, a 6,66 százalékos szavazatarány a párt történelmi kudarca. A Jobbik talán ennél is nagyobbat bukott vasárnap este, támogatottsága a tavalyi országgyűlési választásokhoz képest harmadára, 19,8-ről 6,4 százalékra csökkent. Abszolút számok tekintetében még nagyobb a visszaesés: 2018-ban még több mint egymillió szavazójuk volt, idén azonban alig érték el a 200 ezres szavazatszámot. Az LMP is hatalmas pofont kapott, 2 százalékos eredményüknél még az MKKP és a Mi Hazánk is jobban teljesített.

Az ellenzéki teljesítménnyel való elégedetlenség jele, hogy a kormánypártellenes szavazók a radikális ellenzéki pártokra adták voksaikat, ennek köszönheti a DK és a Momentum népszerűségnövekedését. A DK és a Momentum jobb eredménye az ellenzéki „háziversenyben” ugyanakkor virtuális és relatív. Virtuális, mivel egy miniszterelnök-választás esetén a mostani népszerűség fenntartása aligha sikerült volna nekik és relatív, mivel a kormánypártok az ellenzéki oldal összesített eredményénél is több szavazót tudtak az urnákhoz vinni. A levélszavazatokkal várhatóan közel félmillióval több szavazója lesz kormánypártoknak, mint az összes mandátumot szerző ellenzéki pártnak együttvéve, mutattak rá a kutatók.

4. Az önkormányzati választások szempontjából is jelentős átalakulásokat hozhat a vasárnapi választás. Azzal, hogy az összes megyében és Budapesten is a Demokratikus Koalíció lett a legerősebb ellenzéki párt, Gyurcsány Ferenc a kezébe veheti az ellenzék irányítását, s a korábban megkötött megállapodások újratárgyalása is elindulhat - emlékeztet a Nézőpont, hozzátéve: fontos tényező az őszi választások előtt, hogy Budapesten is a Fidesz-KDNP lett a legerősebb párt, fővárosi eredménye meghaladta a 40 százalékot. Ez a szavazatarány egybecseng a Nézőpont Intézet 2018 szeptemberi budapesti felmérésével, amelyből az is kiderült, hogy Tarlós István népszerűsége még a kormánypártokénál is 11 százalékponttal magasabb. Tarlós kedvező helyzetét erősíti továbbá, hogy Karácsony Gergely egymás után keveredik botrányos ügyekbe, és egyre szélesebb körben terjed el róla az a kép, hogy teljességgel alkalmatlan a főváros vezetésére, emlékeztet a Nézőpont. Rossz előjel az ellenzék számára, hogy még a baloldali erősségként számon tartott XIII. kerületben is 30 százalék fölötti eredményt értek el a kormánypártok. Szintén beszédes, hogy a fővárosban egyik ellenzéki párt sem ért el 20 százalékot. A DK 19,79, a Momentum 17,35, az MSZP-P 9,04 százalékot ért el, a többi párt eredménye pedig 5 százalék alatt maradt a fővárosban,mutattak rá az elemzők.

5. A vidéki városokban kötött ellenzéki megállapodások is újra a tárgyalóasztalra kerülhetnek a közeljövőben. Az ellenzéki polgármester által irányított megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen érte el a legjobb eredményt (48,48 százalék) a Fidesz-KDNP, ami rossz hír Márki-Zay Péter számára. Ez az eredmény szintén összhangban van a Nézőpont Intézet idén márciusban készített helyi közvélemény-kutatásával, amely rámutatott arra, hogy Márki-Zay legyőzhető.
A Fidesz-KDNP minden megyei jogú városban 40 százaléknál magasabb eredményt ért el. Az ellenzéki térfélen a DK erősödése mellett a Jobbik kudarca alakíthatja át az eddigi megállapodásokat. Egerben a jobbikos Mirkóczki Ádámot jelentették be közös ellenzéki polgármester-jelöltként, miközben pártja helyi szinten mindössze 7,83 százalékos eredményt ért el; a Fidesz mellett a DK (17,76 százalék) és a Momentum (10,97 százalék) is megelőzte a Jobbikot, emlékeztet a Nézőpont.
A DK Budapesten a IV. kerületben lett a legerősebb (25,58 százalék), vidéken pedig Nagykanizsán (23,62 százalék).
A Momentum Mozgalom főleg Budapesten volt erős, hét budapesti kerületben is elérte a 20 százalékos eredményt (I., II., VI., VII., IX., XII., XIII.).
A Jobbik a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben kizárólag Miskolcon ért el 10 százalék fölötti eredményt (12,09 százalék). Az MSZP népszerűsége is csak a hagyományosan baloldali településeken (Szeged, Salgótarján, a főváros XII., XIV., XVIII. és XIX. kerületei) haladta meg a 10 százalékot, de egyik helyen sem lépte át a 20 százalékot, mutatott rá a Nézőpont gyorselemzése.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom