Ajánló
„Közép-Európa a jövő reménysége”
Orbán Viktor: Hazánk továbbra is elkötelezett a Pekinggel való együttműködés terén, egymás sikereiben vagyunk érdekeltek
Eljött az ideje annak, hogy Közép-Európa és Kína együttműködését magasabb szintre, a stratégiai partnerség szintjére emeljük, az erről szóló szerződést pedig jövőre alá is lehetne írni - mondta tegnap Orbán Viktor a Dialógus Kína és a kelet-közép-európai politikai pártok között című budapesti konferencián. A kormányfő a magas rangú kínai delegáció előtt tartott beszédében kiemelte: bár a politika világában ez egyáltalán nem evidencia, de Közép-Európa és Kína egyaránt érdekelt egymás sikerében. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a 21. században a világ négy legnagyobb gazdasága a csendes-óceáni térségben lesz, a világgazdaság súlypontja Nyugatról Keletre, az Atlanti-óceán térségéből a Csendes-óceán térségébe helyeződik át - magyarázta a miniszterelnök. Mint kifejtette, ezzel párhuzamosan az is megállapítható, hogy bár a nyugat-európai országok nagyobb tőke felhalmozására voltak képesek az elmúlt időszakban, de a fejlődési tendenciák mégis egyértelműen azt jelzik, hogy Európa növekedési motorja jelenleg Közép-Európában van. Közép-Európa tehát a jövő nagy reménysége, Európa legdinamikusabban fejlődő térsége - tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök előadásában Kína és a tizenhat kelet- és közép-európai ország, vagyis a 16+1 csoport közös céljaként határozta meg ezen fejlődő régiók összekötését.
Mint mondta, Magyarország továbbra is elkötelezett Kína és Közép-Európa együttműködése, valamint a Selyemút újjáépítése mellett. Ehhez ki kell építeni az útnak azt a részét, amely ezt a térséget összekapcsolja Kínával, és olyan gazdasági együttműködés kell, amely biztosítja az áruk áramlását ezen az útvonalon - fejtette ki Orbán Viktor. Közölte, ennek megfelelően építik a kínaiakkal közösen a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalat. A miniszterelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy Kína erősen érdeklődik a közép-európai térség iránt.
Orbán Viktor egyúttal azt is nyomatékosította, hogy Magyarország nem fogad el semmilyen korlátozást Kína és a közép-európai térség együttműködésére vonatkozóan. A magyar kormány meggyőződése szerint ugyanis ami jó Kínának és Közép-Európának, az az egész Európai Unió érdekét is szolgálja - közölte.
A pártközi kapcsolatokról azt mondta: „Úgy kell megértenünk egymást, hogy nincs igényünk arra, hogy a másik megváltoztassa saját magát.” Ez nem áll összhangban a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal - jelezte -, aszerint ugyanis a Nyugat egy magasabb rendű eszmét képvisel, és elvárja, hogy az erről szóló nemzetközi doktrínákat a világ más térségei is elfogadják. Hazánk azonban nem híve „a különböző politikai és gazdasági rendszerek exportjának” - közölte a kormányfő, aki szerint minden nemzetnek megvan a maga saját karaktere, ami egyedi politikai rendszerekben ölt testet.
A magyar–kínai gazdasági kapcsolatokról szólva elmondta, hogy tavaly kereskedelmi rekordot döntöttek, miután 2,7-szeres bővülést értek el a kínai–magyar kereskedelemben, az idei első hét hónap adatai szerint pedig 80 százalékos volt a növekedés a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokban. Tájékoztatott arról is, hogy Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz (AIIB).
A konferencián Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is előadást tartott, azt hangsúlyozva, hogy a jelenlegi körülmények között a befelé fordulás a lehető legrosszabb válasz, amelyet adhatunk a kihívásokra. Mint mondta, a közép-európai országoknak mindig is az volt a racionális álláspontja, hogy szükség van az együttműködésre Kínával.
Kövér László az Országházban fogadta Liu Jün-sant, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Tanácsa Állandó Bizottságának tagját, a Központi Bizottság Titkárságának titkárát.