Vélemény és vita

Pénzügyi játszótér

Álláspont. Bár Magyarország adósságrátája folyamatosan és jelentősen csökkent az elmúlt években, a kelet-közép-európai térség más uniós államaihoz képest akad még mit ledolgoznunk

Összevetésként: a magyar mutató csaknem a kétszerese a nálunk szerencsésebb országokénak. S miután hazánk az elmúlt évtizedekben alaposan megégette magát a szocialista rendszerben kezdődő állami eladósodás után céges, majd háztartási vonalon is - gondoljunk csak a devizhitelezésre -, a pénzügyi mutatók azok, amelyekre mi, magyarok az átlagosnál is jobban koncentrálunk.

Tavaly már egy „csoda” megtörtént: befektetésre ajánlott kategóriába került vissza a magyar adósság. Vívmány ez a javából, hiszen a pénzpiaci szereplők hiába árazták be feljavításunkat már évekkel ezelőtt, ha a hitelminősítők kivártak.

Ezen a héten pedig szenzációszámba illően meglett az első negatív hozam. Negatív, ami pozitív: korábban sosem látott szintre, mínusz 0,01 százalékra estek a három hónapos diszkontkincstárjegyek hozamai. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már voltak olyan befektetők, akik fizettek azért, hogy magyar állampapírt vehessenek.

Ilyen még sohasem volt: fizetnek Magyarországnak, hogy hitelt adjanak neki!

A fentiek azért nagyon fontos tényezők, mert hazánk hosszú időn keresztül ki volt téve a befektetők kényének, kedvének. Helyzetünk pedig történelmileg úgy alakult, hogy rá vagyunk szorulva a külső forrásokra, s nagyon nem mindegy, hogy a hitelezők milyen kondíciókkal finanszíroznak bennünket.

Ez a korszak a magyar gazdaság szempontjából több mint szerencsés: egyfelől beindult az EU 2020-ig tartó költségvetési ciklusa, amely olcsó forrást biztosít a hazai vállalkozásoknak, másfelől az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának köszönhetően alacsony kamattal vehettek fel a piaci szereplők kereskedelmi banki hiteleket. Ez a projekt éppen kifutóban van, azonban - és ezért ugyancsak hála a jegybanknak -, az alacsony irányadó ráta (jegybanki alapkamat) miatt a korábbi évekhez, évtizedekhez képest végre kitermelhető egy bankhitel. Ráadásul a régóta várt trendforduló a pénzintézetek részéről megtörtént: a legtöbb bank rájött arra, hogy érdemes a kis- és közepes vállalkozásokat finanszírozni. „Elfogytak” ugyanis a multik, vagy éppenséggel a globális vállalatokat csoportszinten külföldről hitelezik a bankok, valamint a a kis- és közepes vállalkozások hajtóerői lehetnek a növekedésnek. Részint azért, mert foglalkoztatottsági szempontból fontosabbak a világcégeknél, másrészt képesek az innovációra, a fejlődésre. A pénzügyi játszótér pedig rendelkezésre áll: a nagyon kicsi cégeknek tálcán kínálják a pénzt a kockázati tőketársaságok, a közepes vállalatoknak pedig rendelkezésre állnak a kedvező EU-s források, valamint a kereskedelmi banki hitelek. S nem szabad megfeledkezni a Budapesti Értéktőzsdéről sem. Amióta ugyanis elfogadták a börze ötéves stratégiáját, a kkv-k is fokozottabb figyelmet élveznek. Számukra egy különleges tőzsdei jelenlét hozhatja el a boldogulást.

Mindeközben a makrogazdasági környezet is jól alakul: a tegnap közzétett gazdaságkutatói jelentések száz százalékban megegyeznek abban, hogy a gazdaság tartós növekedési pályára állt, akár a négyszázalékos gyarapodás is összejöhet idén. A bővülés egy-másfél esztendeje új „lábat” is kapott, ez pedig a háztartások fogyasztása. Vagyis mi, magyarok egyre többet költünk, vásárlunk.

Természetesen szó sincs arról, hogy itt lenne a Kánaán, azonban hiba lenne nem elismerni, hogy a gazdaság összes területén bekövetkezett a javulás.

Ugyanakkor a gazdaság tartós, magas szintű bővüléséhez a rendelkezésre álló pénzügyi játszótér nem elég, csak az egyik legfontosabb „valami”. Oldani kell a munkaerőpiaci feszültséget - piacképes munkaerővel. Bővíteni kell a gazdaság teljesítményét a termelékenység javításával, s elengedhetetlen a mielőbbi versenyképességi fordulat, s fenntartható beruházások megvalósítása szükséges.

A kormány és a jegybank elmúlt évekbeli jó együttműködése alapján e feladatokat is meg lehet oldani, a monetáris és a költségvetési politika összehangolt döntései mellett azonban még inkább szükséges építeni a piaci szereplőkre, a reálgazdasági tényezőkre, magyarán: a hazánkban működő vállalkozásokra.
Elvégre ők a főszereplők. A fenntartható növekedés zálogai.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom