Vélemény és vita

Orbán barátai

Álláspont. Kellemes napja lehetett tegnap Orbán Viktor protokollosainak

Kellemes napja lehetett tegnap Orbán Viktor protokollosainak: Egyszerre két baráti győztest is üdvözölhettek a lengyel parlamenti választások után. Hiszen a Jog és Igazságosság (PiS) elsöprő győzelme után járt a gratuláció a nemzeti-konzervatív párt „atyjának” és elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak éppúgy, mint a kormányfőjelölt Beata Szydlónak.

Mindkettőjüket joggal nevezhetjük a magyar kormányfő barátainak, és nem csak politikai értelemben. Utóbbi persze a fontosabb ebben a „szakmában”. Márpedig a PiS egyértelműen orbáni programot akar végrehajtani: különadó a bankokra és a kereskedelmi szektorra, a családtámogatások és a minimálbér növelése. Hangsúlyozottabb nemzeti érdekérvényesítés, akár az Európai Unió irányítóival szemben is – főleg a migránskérdésben. Mindez azt is jelenti, hogy a Visegrádi 4-ek együttműködése újra meghatározó tartalmat kaphat, hiszen valljuk meg, a korábbi jobboldali liberális kormányzat inkább Brüsszelhez dörgölőzött.

Más kérdés, hogy Oroszország, illetve Ukrajna kapcsolatában a V4-eken belül ezután is lesz konfliktus, a magyar–cseh–szlovák gyors rendezést sürgető állásponttal szemben a PiS inkább az amerikai politikát támogatja. De egyrészt meglehet, hogy a reménybeli szíriai együttműködés fényében az amerikai–orosz és így az EU–orosz viszony magától rendeződik. Másrészt ebben a vitás kérdésben is más lesz a hangnem a visegrádiak között, mint eddig.

A magyar politika tehát vitathatatlanul új szövetségest nyert. Kérdés persze, hogy Lengyelországon belül meddig marad meg a barátság Kaczynski és Szydlo, valamint a szintén PiS-hez tartozó köztársasági elnök, Andrzej Duda között. Utóbbi ráadásul meghatározó részben éppen Szydlo kampánystratégiájának köszönheti februári győzelmét. Azonban ez a jövő zenéje, egyelőre bíbelődjenek ennek a kérdésnek a boncolgatásával az ebből profitáló „szakértők”.

A Jog és Igazságosság győzelme egyébként nem csak a magyar–lengyel barátság hatékonyabbá tétele szempontjából fontos. Határozott üzenet az Európai Uniónak, azon belül Berlinnek és Párizsnak is. Egyfelől azért – mint fentebb jeleztem –, mert a V4-ek érdekérvényesítése jobb lesz az EU-ban. Másrészt azért, mert egy jól működő visegrádi csoport vonzó lehet a bolgároknak, románoknak és az eszement miniszterelnöküket nagy valószínűséggel rövidesen búcsúztató horvátoknak is. Nem beszélve a potenciális belépő Szerbiáról, illetve az unió más „kis országairól”, akiknek szintén elegük van Angela Merkel és Francois Hollande különalkuiból.

De van egy harmadik üzenet, és talán ez a legfájóbb: Európa népei már nemcsak közvélemény-kutatásokban, hanem a választásokon is elkezdték megmutatni, hogy elegük van „tradicionális” vezetőikből. Nem azért, mert már unalmas bármelyikük fizimiskája és nem eléggé kedvesek a kiskutyusokkal és a karonülőkkel. Hanem azért, mert olyan politikát gyakorolnak, amely nem tetszik a lakosság többségének. S meglehet, ezt már nem lehet egyszerű váltópártokkal, projektszervezetekkel kezelni. Hollande-nak annyi esélye van elnökként ismételni, mint Kiszel Tündének a magyar államfőségre. Németországban is egyre többen mondják ki nyíltan, a kancellár belefáradt, mennie kell. Van, aki meggyőződésből, mint a bajorok, és vannak, akik csak nem akarnak ott maradni a süllyedő Merkel-hajón.

Ráadásul a migránsinvázió megmutatta, nem csak arról van szó, hogy a fránya plebsz mást akar, mint az urai. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az „uraknak” egyetlen kézzelfogható megoldásuk sincs semmilyen válság kezelésére. A vasárnapi, hajnalba nyúló uniós csúcs határozatai a „fogjuk meg, oszt vigyétek” logikáját követték. Nagyon szépek, nagyon jók és még nagyszerűbben lehet rajtuk vitatkozni – csak éppen a kutya sem fogja betartani őket, érvényt nem szerezve ezeknek, semmi nem változik.

Századszorra írjuk már le itt Magyarországon: le kell zárni a határokat. De ezt még mindig képtelenek határozatba foglalni. Helyette kivezényelnek négyszáz brüsszeli irodarendőrt görög határt felügyelni. Az Európai Unió vezetői nyilván roppant humanista műveltséggel rendelkeznek, így gyanítom, az arányt a jó kétezer-ötszáz évvel ezelőtti thermopülai csatából vették, ahol háromszáz hős spártai szállt szembe az ázsiai invázióval. Nos, csak az érdekesség kedvéért: a háromszázak egytől egyig elestek, a szorost idővel áttörte a túlerő, és hihetetlen pénz- és emberáldozattal sikerült csak később megfordítani a görög–perzsa háborút.
Speciel ennek fényében én lelkesen biztatom a vasárnapi brüsszeli döntést keresztülverő uniós vezetőket: a rendőrök mellett ők is induljanak határt ellenőrizni Görögországba. Talán egy szorost is találnak. Ha sikerül: úgy is jó. Ha nem, hát… majd szomorkodunk.

 

Máté T. Gyula: Orbán barátaiKellemes napja lehetett tegnap Orbán Viktor protokollosainak - Egyszerre két baráti győ...

Szerző: Magyar Hírlap2015. október 26.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom