Műkarfiolkirály

Kinek a pap, kinek a papné, nekem speciel a Spanyolországban élő Dan Tanasa. A sepsiszentgyörgyi Méltóságért Európában Polgári Egyesület szolgálatos feljelentőként is ismert elnöke a múlt héten magánindítványt intézett Kézdiszentlélek Polgármesteri Hivatalához, valamint helyi tanácsához, amelyben a 2004/554-es törvényre hivatkozva arra szólította fel a község vezetőit, hogy maradéktalanul távolítsák el az ott álló Szent István-szobor két oldalán található székely zászlókat.

A felszólítás azután született meg, hogy a kormányhivatal munkatársai a községben jártak. Véletlen egybeesés lenne, vagy ők hívták fel a blogger figyelmét a székely zászlókra, nem tudhatjuk – írta a Háromszék című megyei lap. Dan Tanasa beadványában többek között arra hivatkozik, hogy Románia példaértékűen oldotta meg a kisebbségi kérdést, de az érvényben lévő jogszabályok szerint közterületen csak az ország és az Európai Unió hivatalos zászlóját lehet kitűzni, a székely zászlót semmiképpen.

Balogh Tibor polgármester egyelőre állja a sarat. Azt mondja, nem tesznek eleget Tanasa felszólításának, de ha végleges bírósági ítélet születik, alá kell majd vetniük magukat a döntésnek. Annak nem lesz semmi akadálya, hogy magán- vagy egyházi területre ismét felvonják a zászlókat, de hát Baloghnak igaza van, amikor azt állítja, hogy a székely község közösségét megilletné az alapvető jog, hogy jelképe továbbra is a helyén, a főtéren maradjon, és ne egy félreeső falurészen .

A magát a székelyföldi románok megmentőjének kikiáltó Tanasa főleg Hargita megyében sorra nyeri a pereket, menetel, mint a sáskahad, s végleges bírósági ítéletek nyomán távolítják el a „községháza” feliratokat, továbbá a közterületekről és -intézményekről a székely zászlókat.

Tavaly panaszt nyújtott be a nagykárolyi RMDSZ-szervezethez, amelyben arra szólította fel őket, hogy cseréljenek le két, kizárólag magyar nyelvű szöveggel ellátott köztéri emléktáblát. Az egyik Kölcsey Ferencnek állít emléket, és egykori hivatalának falán, a hajdani vármegyeházán található, ahol jelenleg szakközépiskola működik. A másik Petőfihez kapcsolódik, és a hajdani Térei ház – jelenleg általános iskola – falán látható, a legenda szerint a költő ennek udvarán pillantotta meg először Szendrey Júliát. Ilyen módon piszkít bele Arturo Ui magasságait súrolva ez a heccbajnok az erdélyi magyar emlékezetbe, közös múltunkba és szellemi közösségünkbe. Mit számít egy ilyen alaknak, hogy az erdődi uradalmi felügyelő 1846. szeptember 8-ig boldogtalan leányának ott fellángoló szerelme mivel gazdagította a magyar nép költészetét, és micsoda szent helyet tipor, amikor ott lépked modern bocskorában?

Nos, mert őt ez nem hatja meg, bennünket terhel a felelősség, s ezért marcangol a kérdés: ki és hogyan állítja meg ezt a műkarfiolkirályt?