Mesterséges embernyelv

Le a kalappal a szlovák műemlékvédő szakemberek előtt! Komolyan mondom: már tíz éve, hogy – 2007 óta – megszakítás nélkül működteti az Apsida.sk című internetes honlapját egy műemlékes mérnök házaspár. Hangyaszorgalommal gyűjtik, dokumentálják és közrebocsátják a világhálón a román kori és gótikus templomok leírását, fotóit. Természetesen azokból a történelmi és művészettörténeti forrásokból merítenek, amelyek az 1920 előtti Felső-Magyarország területére voltak érvényesek, és amelyeket a csehszlovák időkben készített és közzétett műemlék-szakirodalomból ismernek.

Az ismertető szövegek természetesen szlovák nyelven íródnak, a magyar személy- és helynevek ragozott szlovák alakban jelennek meg; például: Andrássyého, Lorántffyová, Kosiciáh (Kassai), és így tovább. Idővel hozzá lehet szokni az írás és hallás révén, de nem lehet megszokni ésszel és szívvel a lassan már évszázados igazságtalanságot.

A magam műemlékgyűjtő tevékenysége során nemrégiben találkoztam egy, a maradék romjaiban is érdekes, építészettörténeti szempontból roppant értékes román kori objektummal a Tátra déli lankáján fekvő Poprád város határában.

És itt abba is hagyom a településtől 2–3 kilométerre délre található Stojany-puszta területén lappangó, 14. századi, kőből rakott templom históriáját, és átnyújtom a szlovák ismertető szöveg – fordítógép által készült – magyar változatát. Kérem, kapaszkodjanak erősen a szék karfájába!

„Poprad Gyomorfekély. 1983-ban feltárt Michal Slivka és Frantisek Javorsky során régészeti kutatás a keleti szélén a város Poprád. Ez épület tartozik megszűnt falu áll. Az első írásos említés 1264 (villa Stoyani) amikor már a tulajdonában kap kiadó Helbrand. Utódai, az örökös polgármester a lelátókon, vált híressé a 14. században, mint a lokátor Murány-völgy, ahol megalapították a több tíz falu. A szerzők kutatási rotunda kelt a 11. és 12. században, és azok szerint szolgálat a zarándokok és missziós kápolnát. A templomot szentelt Szent Anton említik később. Kutatási le a fennálló a két eltérő épületek itt. Épület típusa viselje nyolcszögletű rotunda egy viszonylag hosszú parabolikus szentéllyel. Meg kell állni a földön, a régi épületek lebontottak (abban az esetben az apszis kell még pengetős alapja falazat). Eredete nyúlik vissza a szakértők a második felében a 13. században. A tárgy volt egy belső szélessége 620 cm, nadzákladové falazat szélessége 85-87 cm, és az ország nyugati részén maradtak meg 110 cm, beleértve az alján a bejegyzést. Az oldal jelenleg ápolatlan a csupasz fennmaradt falazott a nyugati oldalon. Poprad a földet, amely rotunda található, kívánja bemutatni az épület megszűnt.”

Ennyi az idézett szöveg. El lehet olvasni, aki ismeri, hogy miről van szó, még informálódhat is belőle. De isten őrizzen attól, hogy valamilyen ekkora intelligenciájú gép adagolja a szavakat az ő tudása szerint az olvasó embereknek. Amúgy a gyomorfekély szlovákul: zaludocny vred. Hogy miért kerülhetett a címbe, fogalmam sincs.