Ki ölte meg Kennedyt?

Melyik Kennedyt? – kérdezhetné a jámbor olvasó, aki már régóta nem vesz, nem olvas újságot. Megelégelte a híradók harsány horrorját, inkább átkapcsol a szofisztikált, békésebb csatornákra. Azon sem kell csodálkoznia a magyarnak – más külföldieknek sem –, ha történetesen nem tudja, melyik két világhíres amerikai politikus testvért ért végzetes terrortámadás előbb vagy később, melyik híres helyen, miért és mi okból.

Az idősebbik, a százegy évvel ezelőtt, 1917-ben született John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét 1963. november 22-én lelőtték a Texas állambeli Dallas városban. Ő volt az egyetlen amerikai elnök, aki nem protestáns, hanem római katolikus vallású volt, a végzet kegyetlen játékaként. Három gyermeket hagyott maga után: a kislány Caroline-t, és két fiút, J. F. Kennedy Jr.-t és Patrick Bouvier Kennedyt, valamint a házastársát: a francia anyanyelvű Jacqueline Kennedyt.

A gyilkos távcsöves puskás mesterlövészt másnap a rendőrség folyosóján agyonlőtte egy fizetett maffiózó, később őt is hidegre tette egy harmadik fegyveres kalandor. Hosszú évtizedek alatt tonnányi papír gyűlt össze a nyomozás során úgyszólván „eredmény” nélkül, aminek oka – szinte valamennyi szakértő szerint – a mindenható CIA kódolt záras szuper páncélszekrénye. Az ott őrzött dokumentumok nagy része máig sem publikálható.

Tízéves kölykök voltunk abban az évben. Alig néhány gellérthegyi lakásban volt – fekete-fehér – tévé, a sportkedvelő férfiak összeültek megnézni egy-egy bajnoki meccset üveges Kőbányai sör mellett. Az első hétvégi napon egy Vasas–Győri ETO-meccset „izgultunk” végig, nagyon vacak foci volt az, még a szobaantenna drótja is folyton zavarta a képernyőt. A legszebb, máig sem felejthető futballmérkőzés az 1966-os angliai vb-n boldogította a tévénéző magyarokat: az Albert Flórián vezérelte magyar válogatott 4–1-re megverte a brazilok álomcsapatát. Az volt a londoni 6–3, majd a hazai 7–1 utáni, máig legnagyszerűbb nemzetközi labdarúgósikerünk.

Ötven évvel ezelőtt, 1968. június 5-én lelőtték a második Kennedy fivért, Robertet is. Gyilkosa – Sirhan Bishara Sirhan – legkevesebb hatszor lőtt rá közelről, félig hátulról, amelyek közül legalább három golyó végzetes volt a politikus számára. Másnap hunyt el a legközelebbi kórház intenzív osztályán. A rendőrök azonnal elfogtak és lefegyvereztek egy 24 éves, palesztin származású, jeruzsálemi keresztény férfit, aki abban az időben állatápolóként dolgozott egy New York-i lóversenypályán. A közvéleményt megrázta az eset, az ügyészi és rendőrségi kihallgatás során kiderült, Sirhant olyannyira felbőszítette az ifjabbik Kennedy kiállása az izraeliek faji politikája mellett, hogy elhatározta: bármi áron meg fogja őt ölni. Meg is tette. A fanatikus arabot először halálra ítélték, majd életfogytiglani fegyházra büntették. Meglehet, hogy még most is a börtönben tartózkodik, hetvenhat évesen.

A családon és baráti körön belül csak „Bobby”-nak becézett politikus 1925-ben született, 1961-től 1964-ig az Egyesült Államok igaz-ságügyminisztere volt, egy időben a legfőbb államügyész hivatalát is betöltötte. New York állam szenátorává választották 1965-ben, 1968-ban megpályázta az Egyesült Államok elnökének posztját is. Robert Kennedynek és feleségének, Ethel Skakel Kennedynek 1950-től kezdve tizenegy gyermeke – hat fiú és öt leány – született, a legutolsó már az édesapa halála után jött világra. A két fivér egymás utáni tragédiája felkavarta az amerikai és a világsajtót, azon belül a „szent” bulvársajtót is: a két testvér halála, valamint mindkettejük titkos szeretőjének – a gyönyörű Marilyn Monroe-nak – máig rejtélyes végzete is felborzolta a jámbor amerikai polgárok érzelmeit.

Érdemes megemlíteni az ír katolikus családfő, Joseph Patrik Kennedy életpályájának néhány fontos eseményét. A Kennedy-klán feje 130 évvel ezelőtt, 1888-ban született. A bostoni Harvard Egyetemen 1912-ben szerzett diplomát, két évvel később feleségül vette a város polgármesterének lányát.

Négy fiú és öt lány született a házasságából. Kennedy banki alkalmazottként kezdte a karrierjét, huszonöt éves korában ő volt a legfiatalabb bankigazgató. Az első világháború elmúltával meggazdagodott. A száraztörvény (szesztilalom) ideje alatt komoly részesedéshez jutott írországi kapcsolatai révén: 1933-ig suttyomban csillapította az amerikaiak szomját. Tőkéje által a gazdasági világválságból is sikeresen jött ki, a befektetéseit 1935-ben már 180 millió dollárra becsülték.

Roosevelt elnök 1938-ban Kennedyt nevezte ki londoni nagykövetnek. Diplomataként a náci Németországgal való megbékélést szorgalmazta; a második világháborúban az Egyesült Államok semlegessége mellett tört lándzsát. Még megérte, hogy fia, John Fitzgerald Kennedy az Egyesült Államok elnöke lett. Nem sokkal később agyvérzést kapott, elméje azonban tiszta maradt, végig kellett szenvednie két fia meggyilkolását, 1969-ben hunyt el.

Az elmúlt három elnöki ciklusban – a demokrata Bill Clinton, a republikánus George W. Bush és a demokrata Barack Obama igencsak alacsony színvonalú működése alatt – az Egyesült Államok tekintélye meggyengült. Nem éppen a legaktuálisabb téma, mégis az új, Donald Trump elnök bokros tennivalói között szerepel a két Kennedy fivér rejtélyes halálának feltárása a CIA titkos működésének tükrében.
Tehát: mégis ki ölte meg (a két) Kennedyt?