Csibra Tibor

Vélemény és vita

Karácsony

Pokoli napok jönnek – sóhajtott fel bágyadtan kicsiny fővárosi legénylakásában Ágasshy Hümér

Pokoli napok jönnek – sóhajtott fel bágyadtan kicsiny fővárosi legénylakásában Ágasshy Hümér, amikor arra gondolt, hogy hamarosan itt a karácsony, ez az érthetetlen keresztény izé a Jézuskával meg a szeretettel, meg a családok összejönnek, meg minden hasonló marhaság, ami a fiatalembert teljesen hidegen hagyta. Hümér amúgy kifejezetten jó viszonyban volt a Budapesthez közeli kisvárosban élő édesanyjával és édesapjával, s ebben feltételezhetően az is közrejátszott, hogy a harmincas éveinek elejére is döntően szülei rendszeres apanázsából élt.

A közepesen sikertelen telefonos direktértékesítő szomorú volt, hogy igaz gyermekkori barátai, Etelközi Xavér az Egyesült Államokban, Levédiay Szebasztián pedig Ausztráliában múlatják az időt, így a közelgő karácsony családi körben elköltött halászlé, töltött káposzta és bejglihegyek rémképével fenyegetett, és persze azzal, hogy rokonaival kell eltöltenie az ünnepeket, ami rettenetesen unalmasnak ígérkezett.
Hol vannak már a régi szép idők, amikor szentestén remek romkocsmatúrákat szerveztek Xavér­ral és Sze­basztiánnal, és kortyolgatták az indokolatlanul drága bio­rozéból készült, fűszereket és édesítőszereket nélkülöző, hidegen melegítő technológiával készült forralt borukat, és élvezték az életet. Mert akkor még élvezni lehetett az életet – sóhajtott fel újra Hü­mér, és elmerengett a tíz évvel ezelőtti szentestén. Akkoriban még az Őszödi Feri volt a miniszterelnök, ennek pedig a három jó barát annyira örült, hogy a szokásosnál is többet fogyasztott kedvenc forralt borából. A másik romkocsmába menet eszükbe jutott, hogy bemennek a bazilikába, ahol épp javában tartott az éjféli mise. A három lánglelkű demokrata a hátsó sorban kótyagos fejjel jókat kuncogott a pap – szerintük – vicces ruházatán és a szertartásra összegyűlteken, majd mindhárman többször is megbérmálkoztak. Xavér és Szebasztián hamarosan elismerte vereségét, és együtt állította, hogy Hümérnek néhány perc alatt legalább tucatszor sikerült megbérmálkoznia. A fiatalember akkor megfogadta, hogy ezt – az Őszödi Ferihez hasonlóan – ő is rendszeresen megteszi majd, de rájött, hogy nem is tudja, hogy kell csinálni. Ezt később nagyon sajnálta, mert úgy érezte, hogy valami nagyon kúl dolog lehet, ha a Feri is gyakorolja.

Ez már tizedik fideszes karácsony lesz – számolta ki okostelefonján egy direkt erre a célra kifejlesztett, meglehetősen borsos áron letöltött applikáció segítségével Hümér, de hamarosan felvidult, amikor a hírek között meglátta, hogy a magyar baloldal Leslie Andorra személyében megtalálta azt a miniszterelnök-jelöltet, aki két év múlva lerombolhatja az itthoni diktatúrát, és hazacsalogathatja végre a kaliforniai tengerpartra száműzött Xavért és a Nagy-Korallzátonynál unatkozó Szebasztiánt.

Közeleg a patás ördög uralmának vége – enyhült meg kicsit Ágasshy Hümér, majd – a hipszterszaküzlet vezetője szerint árva migráncsgyerekek által gyűjtött, újrahasznosított, ezért indokolatlanul méregdrága biopapírba – becsomagolta az ötven éve mindennap borotválkozó édesapjának karácsonyra vásárolt szakállolajat, illetve a messze földön híres mesterszakács édesanyjának szánt Főzési tippek kezdőknek - a kenyérszeleteléstől a rántásig című szakácskönyvet.