Hangulatkeltés

Azt rebesgetik – nem éppen kormányzati oldalon –, hogy a győri és a miskolci jogi kar felszámolását tervezik, mert nincs annyi tudományos fokozattal rendelkező jogtanár, amennyi főállásban nyolc jogi karon az oktatást megfelelő színvonalon, maradéktalanul el tudná látni.

A másik indok a terjesztett szóbeszéd szerint a jogászszakmában fennálló túlképzés lenne. Már csak azért is meghökkentő az ilyen hangulatkeltés, mert Trócsányi László igazságügy-miniszter álláspontja szerint mind a nyolc jogi karra szükség van, a jogi pálya egyáltalán nem telített, sőt, a bírósági végrehajtás egyre több ilyen végzettségű szakembert igényel. Úgy tudom, az igazságügy-miniszter erről „meggyőzte” a kormányt is. Ezért tartják többen is meghökkentőnek és érthetetlennek az ennek ellenkezőjéről szóló híreszteléseket. A többség ugyanis – velem együtt! – Trócsányi álláspontját tartja helyesnek.

A miskolci jogi egyetem a tavalyi rangsorolás szerint a vidékiek közül, az oktatói kar szakmai színvonala alapján, az első helyezést érte el. Valamennyi tárgyat habilitált vezető oktató, professzor vagy docens adja elő. A karon valamennyi szaktárgy oktatását főállású, nagyrészt tudományos fokozattal rendelkező oktató végzi, a tantárgyfelelősök pedig valamennyien ilyenek. A kar – mindig élenjárónak rangsorolva – közel harmincöt éves múltra tekint vissza.

A győri karnak ugyan nincs több évtizedes múltja, viszont nemzetközileg ismert akadémikussal és két akadémiai doktorral rendelkezik.

A tantárgyjegyzők jelentős része itt is professzor vagy habilitált doktor, dékánja pedig az európai és a fogyasztóvédelmi jog elismert szakembere.

A miskolci jogi kar felszámolása egyszer már szóba került jó másfél évvel ezelőtt, de Észak-Magyarország kedvezőtlen szociális helyzete miatt a fiatalok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy a más egyetemi városban, Budapesten vagy Debrecenben a tanulás költségeit fedezzék. Nemcsak a joginak, de bármely humán karnak a felszámolása a térség szellemi, kulturális és gazdasági lecsúszásához vezetne. Egy ilyen döntés a Jobbik jelentős megerősödését eredményezné a térségben.

Teljesen megalapozottan mondja Trócsányi László, hogy mind a nyolc karra szükség van. Ezt alá lehet támasztani a jogi oktatás „duális képzésének” azzal a sajátosságával is, hogy míg az előadások a jogdogmatikai és elméleti összefüggések megértését, és a jogi nyelv elsajátítását segítik, addig a kis csoportos gyakorlati órák a jogesetek elemzését és a jogi érvelést. Ez viszont csak akkor eredményes, ha a tankörök tizenöt főnél nem nagyobbak. Ezért indokolt lenne arányosítani a hallgatói megoszlást az egyes karok között.

A Magyar Hírlap Online-on néhány hozzászólás reflektált a témára. Ezek bizonyos fokig megfontolandók. Ilyen volt, hogy a diplomások egy jelentős része alulképzett. Példaként említették az osztrák főiskolai képzés szigorát, amelyet át kellene venni. Én is ezt vallom, ennek megvalósításához azonban nem a hallgatói létszám alapján kellene finanszírozni a felsőoktatási intézményeket. Jelenleg ugyanis mindegyik abban érdekelt, hogy megtartsa hallgatóit, akik viszont – a közoktatás színvonalának a balliberális kormányzat idején történt mélyre süllyesztése miatt még mindig – hiányos ismeretekkel kerülnek be a felsőfokú oktatásba. Az alapozó vizsgák nélkül az arra épülő tárgy felvételének, a bolognai rendszernek köszönhető lehetősége szintén rontja a felsőoktatás színvonalát.

Prugberger Tamás, a Professzorok Batthyány Körének tagja