Fogyóban az ellenzéki muníció

A kormányoldal több hónapon át tartó mélyrepülése után jelen pillanatban úgy tűnik, elfogyott az ellenzék érdemi muníciója, és a Fidesz–KDNP ismét át tudta venni a kezdeményezést kommunikációs fronton, ráadásul mostanra a támogatottsága is stabilizálódott.

Nem kis szó ez azok után, hogy nagyjából tavaly novembertől idén tavaszig nem sok sikert könyvelhettek el a kormánypártok. Volt itt netadó, kitiltási botrány, sikeresen támadó RTL Klub, címlapokat megjáró urizálás és rosszul kezelt brókerbotrányok, hogy csak címszavakban említsük a napirendet uraló, Fidesz számára negatív témákat. Miközben az ellenzéki pártok időközi választásokat tudtak nyerni, és támogatottságát tekintve előrelépett a Jobbik.

Most már azonban más a helyzet. Talán a költségvetés benyújtásánál és az azt övező kommunikáció kapcsán érződött először hosszú idő után úgy igazán, hogy a kormányoldal hallhatóan el tudja mondani, amit akar, kezdeményezőként tud fellépni, ami nagy előnyt nyújtott számára. Sikerült elmondania, hogy az „adócsökkentés költségvetéséről” van szó. Mindeközben új és igazán erős, a kormánypártok számára kínos ügy az utóbbi időszakban nem került elő, ez pedig lehetővé tette azt, hogy az ellenzéknek ne legyen erős eszköze a kormányzati üzenetek rombolására.

Mindeközben már hónapok óta ott van a napirenden a bevándorlás kérdése. A Fidesz véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy Magyarországnak cselekednie kell annak érdekében, hogy a menekültek ne érkezzenek, illetve ne maradjanak hazánkban, vagyis határozottabb fellépésre van szükség a soha nem látott menekültáradattal szemben. A Jobbik inkább csak hiteltelennek tartja a kormányoldal fellépését, baloldali politikusok szerint viszont „a bevándorlás gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben is gazdagítja az Európai Uniót”, a téma csak gumicsont, illetve a kormánynak inkább más problémákkal kellene foglalkoznia.

A kormány nemzeti konzultációt kezdeményezett az ügyben, ami már önmagában is erősítette a bevándorláskérdést a napirenden, de az igazán nagy durranást az hozta el, amikor múlt hét kedden nyilvánosságra került a konzultációhoz kapcsolódó, most is futó plakátkampány tartalma. Mint ismert, háromféle verzió került az utcákra és hirdetőfelületekre az ominózus plakátokból, amelyek szövege: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat, illetve be kell tartanod a törvényeinket.”

A mintát a dán szocialisták tavaszi kampánya jelentette, amelynek során maga Helle Thorning-Schmidt miniszterelnök asszony jelent meg a plakátokon a következő dán nyelvű felirat mellett: „Ha Dániába jössz, dolgoznod kell.” A Dániában kormányzó baloldaliak ezzel az üzenettel reagáltak a bevándorlás témáját ott is napirenden tartó jobboldali pártok követeléseire, amelyek sérelmezték, hogy a bevándorlók csak a szociális juttatásokért érkeznek az országba.

Összességében itthon egy olyan ügyről van szó, amelyről (amellett, hogy az illegális határátlépők számának drasztikus növekedését tekintve, illetve a budapesti közterületeket járva messze nem tűnik valótlannak) kijelenthető, hogy a kormányoldalnak érdekében áll napirenden tartani. Egészen egyszerűen azért, mert a plakátokon és a megszólalásokban megjelenő mondanivalóval a választók nagy többsége egyetért, sőt…
Látva, hogy mi történt az elmúlt másfél hétben, a napirenden tartáshoz a Fidesznek nem is kell komoly erőfeszítéseket tennie, mondhatni, a munkát elvégzi az ellenzék.

A baloldali pártok és a kormánnyal szembenálló civilszervezetek akciói és megmozdulásai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügy ott legyen a címlapokon és a híradók vezető hírei között. Az Európai Baloldal nevű formáció kétezer forintot ajánlott fel a plakátrongálásért, és hasonló felszólítással élt az Együtt is, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig tanácsokat adott a rongálóknak. A Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog eközben gyűjtésbe kezdett egy ellenkampányhoz, amelyhez szépen gyűlnek a milliók, de ebből is csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy baloldali és liberális elitkörökben nem csak a fogékonyság jelentős a bevándorlóbarát fellépésre, sokan még anyagi áldozatot is képesek hozni ennek érdekében. A választópolgárok nagy tömegeiben azonban ezzel merőben ellentétes nézetek uralkodnak. Mindeközben Szigetvári Viktor kijelenti, hogy a hazai munkaerőpiacnak szüksége lehet a jól képzett bevándorlókra és menekültekre. Az ilyen megszólalásokkal nagyon könnyű eltaszítani a választókat.
Az említett akciók természetesen nagy nyilvánosságot kaptak, és az interneten terjedő mémekkel együtt felszínen tartják a bevándorlás témáját. A kormány szinte köszönetet mondhatna a plakátszaggatóknak és társaiknak, hiszen a segítségük nélkül biztosan kevesebb választópolgárhoz jutna el az üzenet.