Európa trolljai

A hírnek minden magyar demokratának örülnie kell. A magyar demokraták legfeljebb azért lehetnek meglepődve, hogy miképpen bírták ki az elmúlt negyedszázadot egy szellemi inkubátorház nélkül. Főleg, hogy ez a valami a roppant találó és eredeti Európai Demokraták nevet kapta.

Mire jó egy ilyen „állandó hőmérsékletet biztosító készülék”, ami nem párt, még tagokat sem toboroz, hanem csak civil közösség? Nos, Ujhelyi úrelvtárs szerint meg kell mutatni Brüsszelnek, hogy Magyarországot nem a „politikai troll” Orbán határozza meg. Ezenkívül rengeteg klafa ötletet lehet gyűjteni az „európai intézmények átformálására”.

Természetesen az újabb libbal gittegylet létrejötte uniós mázzal leöntve sem érdemelne különösebb figyelmet. Ujhelyi inkubátorháza csak azért érdekes, mert kitűnően mutatja, hogy még mindig miképpen akarják megoldani az Európai Unió irányítói a szövetség problémáit. Összeülnek egy politikai belterjességbe belemelegedett szobában, aztán elhatározzák, hogy mindent ugyanúgy csinálnak. Sokadik szorzóra emelik a semmit és a tehetetlenséget, újrakeltetik a már amúgy is bűzlő uniós záptojást.

Angela Merkel tegnap ennek a politikának a jegyében látogatott a török fővárosba. A német kancellárt számon kérni küldték az unió nagyjai Ankarába. Mondván, a törökök átvettek ki tudja már, hány milliárd eurót a menekültválság kezelésére, ám a migránsok azóta is jönnek. A pénz meg gyaníthatóan elmegy a hazai és szíriai kurdok elleni háborúra – akik mellesleg harcolnak az Iszlám Állam ellen. Még sincs ez így rendben… Vagy mégis? Merkel asszony ugyan lehet, hogy négyszemközt igen mérgesen szürcsölgette teáját, azonban a kamerák előtt már a török vezetéssel együtt sajnálkozott a szíriai harcok kiújulásán, az újabb sok tízezres migránsáradaton. De miért is áradnak most megint? Közvetetten persze azért, mert a szír kormányerők orosz támogatással támadásba lendültek, hivatalosan a terroristák ellen, azonban az Iszlám Állam üldözése közben hullik rendesen a helyi „ellenzéki forgács” is, menekül a lakosság.

Ha Merkel nem szekundál Washingtonnak, lehetett volna egységes koalíció a terroristák ellen, talán már maga az Iszlám Állam sem létezne. Nem tette, ennek következtében Szíriában a békére semmi esély, mindegyik oldal a saját pecsenyéjét sütögeti, szinte szó szerint a lakosság csontjainak tüzén.

Ennyit az EU nagyszerű kül- és védelmi politikájáról – most az unió külső határainak megerősítéséről beszélnek, mire végre döntés is lesz, nem lesz külső határ. A jelenlegi Brüsszel impotensnek bizonyult minden más kérdésben is. Gazdaságilag éppen most sétál bele az Egyesült Államok vámcsapdájába, Ukrajnában egy oligarcha bábfejedelemségre költött eurómilliárdokat, Görögország a feneketlen zsák, ahol ráadásul a politikai befolyást is elveszítették.

Politikai, gazdasági és morális kudarc. Utóbbit hajlamosak vagyunk kézlegyintéssel kezelni. Kár, mert az egységes Európa gondolata jó idea, de ebből mára csak a minden falusi budira kitűzött kék zászló maradt. Az Európai Unió nem az egyenlő jogokkal rendelkező országok szövetsége, hanem egy tespedt bürokrata konzorcium, ahol a német és francia diktátumot divatosra reklámozott álértékekkel próbálják leplezni.

Az Európai Unió az „értékversenyben” nemcsak a saját lakosságával áll hadban, hanem a Soros Györgyök és Bokros Lajosok által civilizálni remélt migránsmilliókkal szemben is alulmarad. Mert tetszik vagy sem: a nőket és gyerekeket erőszakoló mocsok nem csak azért nem érez szemernyi lelkiismeret-furdalást sem a tetteiért, mert mások a „hagyományai”. Azért gátlástalan, mert az „európai érték” semmi pozitívumot nem jelent számára, az mindössze egy rossz kirakatdíszlet. Pillanatnyilag az is.

Ezen változtatni ma szervezetten csak az „új” tagállamok akarnak. Talán éppen azért, mert nem csömörlöttünk még bele totálisan a brüsszeli véleménydiktatúrába. A visegrádi országok egységes fellépése ezért fontos, ezért útmutató a Budapest és Varsó közötti folyamatos egyeztetés. Értsük: ez nem csak a migránskérdésben való hatékony fellépést, a macedón és bolgár határ lezárását vagy a várható brit munkajogi korlátozásokkal szembeni egységes fellépést jelenti. Ez egy új értékközösséget, egy új unióképet vázol, ahol a nemzetállamok, és nem a brüsszeli bürokraták érdekei érvényesülnek.

Reális vád, hogy ez „trollkodás”, a jelenlegi Európai Unió megváltoztatásához vezet? Igen. Mert ha ezt nem tesszük meg, a nagyszerű uniós ház egyszerűen ránk omlik. S ebben a helyzetben csekély vigasz, hogy maga alá temeti az Európai Unió igazi trolljait, a Merkeleket, Hollande-okat, Faymannokat vagy éppen Ujhelyi gondolatkeltetőit.