Ludwig Emil

Vélemény és vita

Esettanulmány

Volt egy kis – passzív – részvételem a február 22-én Veszprémben és környékén lezajlott időközi országgyűlésiképviselő-választásban újságíróként, emiatt térek vissza rá.

Sokkal fontosabb és tanulságosabb, ami azóta történt: egy fondorlatos politikai összjáték máris megmutatkozó szánalmas eredménye.

Még újságpapírt is csak azért érdemel annak az Országházba bekerült képviselő nevének a többszöri említése, hogy ne kelljen a Tisztelt Olvasónak a mikrobiológia és a népképviseleti jog határmezsgyéjén keresgélnie. Kész Zoltánról van szó.

Ő az a szerencsés nyertes, aki úgymond független jelöltként a MoMa, az MSZP, a Gyurcsány-párt, a PM, az Együtt és a Liberálisok szavazóinak jóvoltából betrükközte magát a Duna parti gótikus házba. És úgy oda voltak a sikertől a Készt sajátjuknak tekintő baloldaliak, mint Columbo hadnagy felesége egy neki dedikált híresség fényképétől. A maga lett politikus figura már a kampány alatt megmutatta: mennyire méltó a képviselőségre. A Kúria általi elmarasztalásáig jutott föl az ellene bejelentett szándékos megtévesztés esete, miszerint manipulált szórólappal megtévesztette a választókat, nem lehetett véleménynyilvánításnak tekinteni azon állításait: „ő a kormányellenes erők egyetlen esélyes jelöltje”, „a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben”. (Az Alkotmánybíróság felülírta a Kúria ítéletét). Nem könnyű fejből, de még az archívumokból sem visszaidézni azokat a szaftos ígéreteket, amelyek elhangzottak a lakossági fórumokon és a kampánynyilatkozatokban – szerencsére lapunk korábbi számaiban is olvashatók voltak –, kérlelhetetlen lesz a kormánnyal szemben az országos ügyekben és az elszámoltatásban, a választókerületében pedig „buldog módjára fogja képviselni” a Veszprém megyei lakosok érdekeit. És így tovább.

Külön említést érdemel az a veszprémi választásikampány-paródia, amelynek főszereplője az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióvezetője, Gianni Pitella volt. A derék olasz úgy vélekedett: „Kész Zoltán a legalkalmasabb ember képviselőnek, a szocialista párt és a DK is mögötte áll. Az európai érdekeket képviseli, az ország igazi növekedését szeretné, szolgálatként tekint erre a tevékenységre…”. Vajon azt megkérdezte-e az EU-politikus legalább vacsora közben, hogy Tóbiás és Gyurcsány elvtárs miért nem indít saját jelöltet?

Végül is a hamis ígéretekkel síkosított politikus csak besuttyant az Országházba, 42 százalékkal első helyen végezve, 45 százalékos részvételi érdeklődés mellett. Veszprém és környéke diadalmas győztese a parlamenti frakciókon kívüliek széksorának legutolsó helyén kapott ülőhelyet, onnan intézi felszólalásait, pontosabban felszólalását, mert csak egy volt neki a beiktatása óta eltelt nyolc hét alatt, akkor is mindösszesen négy és fél percet beszélt – napirend után. Nem állítanám, hogy jól jártak a veszprémiek az ambiciózus angoltanár parlamentbe juttatásával. Kész csoda, hogy még nem ült át valamelyik baloldali párt soraiba, vagy a magányos liberális Fodor képviselő mellé. Úgy lenne szép…

Komolyabbra fordítva: a helyi jobboldal veresége és Kész képviselő úr pirruszi győzelme egalizálja egymást, egyben súlyos tanulságokkal szolgál. Mindig el kell menni szavazni, mikor eljön az ideje, és komoly, a helyi közélethez kötődő, már bizonyított embert kell a népképviselők Tisztelt Házába küldeni!