Vélemény és vita

Egy császár emlékére

Ma száz esztendeje, 1916. november 21-én halt meg I. Ferenc József osztrák császár, magyar király

Nyolcvanhat évet élt. A hat és fél évszázados Habsburg-dinasztia kései sarja volt. Itt rögtön megjegyezhetjük, hogy a hatalmas és terebélyes nemzetség ősapját a magyarok állították emelkedő pályára: 1278. augusztus 26-án a dürnkruti (morvamezei) csatában IV. (Kun) László király legyőzte II. (Premysl) Ottokár cseh seregét, az igazi nyertes azonban I. Rudolf német király, a Habsburg-ház alapítója lett. Ausztria uralkodói­nak hosszú névsora 1918. november 12-én végződött az osztrák köztársaság kikiáltásával, az első világháború romjain.

Ferenc József 1830-ban született Bécsben, a schönbrunni palotában. Szülőanyja Zsófia főhercegné, apja Ferenc Károly főherceg volt, s ez a körülmény a császári dinasztia nem egyenes ági utódlását jelentette: I. Ferenc császárnak fiú utódja volt, aki 1835-től 1848-ig uralkodott V. Ferdinándként.

A család mindent elkövetett, hogy Ferenc József tanult, felkészült férfi legyen, ha a sors úgy formálná, hogy koronás fő lesz belőle. Különösen a szigorú, erős akaratú anyja viselte gondját a tanításának, nevelésének. Dajkájától és játszópajtásaitól – Szécsényi Dénestől és két Erdődy fiútól – a német mellett magyar szót is tanult, elméjét később olyan kiváló oktatók pallérozták, mint Nemeskéri Kiss Pál és mások. Tizenhárom éves korában nagy dunántúli kirándulást tett Döbrentei Gábor főbiztos – nyelvész tanár – kíséretében; Körmenden a Batthyányakkal, Keszthelyen a Festetics családdal ismerkedett, Sümegen találkozott Kisfaludy Sándorral, ellátogatott Sárvárra, Eszterházára, Nagycenkre, Kismartonba, Kőszegre, Sopronba. Hasznát látta magyarnyelv-tudásának: 1836-tól két nyelven (latinul és magyarul) kellett írni a törvényeket a Lajtán innen, 1844-től pedig a magyar lett a hivatalos államnyelv.

A nyelv és más civil tanokon kívül a katonává képzést tartotta legfontosabbnak Ferenc József. Jellemző módon a szikár és számító, hosszú távra tervező anyja, Zsófia erőltette a dolgot, már hatéves korától gyakoroltatta vele a fegyverforgatást, a lovaglást. Tizennégy évesen mint saját ezredének parancsnoka vezette fel a parádézó alakulatot. Később, egész életében úgyszólván összenőtt az egyenruha a császárral.

A különféle szellemi – és erkölcsi – pallérozói közül a legfontosabbnak Metternich herceg bizonyult. Neki köszönhette minden jó tanácsát és későbbi rossz döntését Ferenc József, mert a herceg 1847-től rendszeressé tette képzését a politika, az államügyek, a bel- és külügyek területén, elmélyítve a fiatalember ismereteit a bölcsészet, a filozófiai gondolkodás, a morál és az uralkodás gyakorlásában. Az akkor hetvenötödik esztendejét taposó – már az 1815. évi bécsi kongresszuson is európai főszerepet játszó – Metternich és a tizenhét éves lovastiszt szellemi, erkölcsi kapcsolata – más nemzetek mellett – a magyarok sorcsapásává lett.

A gyenge idegzetű Ferdinánd császár-király 1848. december 2-án elhagyta trónját, lemondott az utódlásról fia, Ferenc Károly is; a Habsburg- és a magyar királyi korona egyszerre hullott a 18 éves Ferenc József ölébe. Ügyes mentora megtalálta a megfelelő médiumot. Akkorra már Itáliától Bécsen keresztül Prágáig leverték a népfelkeléseket, aratott a hóhér, a várbörtönök megteltek hősökkel. A magyar pénzügyi és hadi helyzet súlya alatt összeroppant Széchenyi gróf – közmunka- és közlekedési miniszter – szeptember elején bevonult a döblingi elmegyógyintézetbe. Az ifjú uralkodó azt tett-vett Magyarországon, amit csak akart, illetve amit a „Főnök” tanácsolt és jóváhagyott.

A világosi síkon 1849. augusztus 13-án letette a fegyvert a maradék magyar hadsereg. Haynau táborszernagy hada végigvonult az Alföldön Aradig, ahol foglyul ejtette a honvéd tábornokokat. Személyesen ítélt felettük, a császári haditörvényszék csupán megírta a végzést, és végrehajtatta a kivégzést. Az aradi tizenhárom magyar katonahős, Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, további több száz elfogott és meggyilkolt, börtönbe zárt nemzetőr, honvéd, pap, politikus és vétlen áldozat sorsa azonban az uralkodó, Ferenc József kezében volt.

Tíz évnél tovább tartott a kegyetlen önkényuralom. Pandúrok, besúgók elől kellett bujdosniuk az üldözötteknek. Jellasics bán hittel vallotta, hogy a magyarokat, ezt a mongol népséget gyökerestül ki kell irtani; Radetzky és Windisch-Grätz tábornok elégedetten élvezte „munkája” díját az olaszok, osztrákok és más nemzetek lemészárlása árán, a hiéna Haynau visszavonult a szolgálatból.

Ferenc Józsefnek a gaztettek minden részletéről tudomása volt. A magyarok 1849-ben átkot mondtak a fejére az aradi justizmordért. Ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Verje meg az Isten azokat, akik legközelebb állnak hozzá! – sustorogták. Utóbb beteljesedett a jóslat, akár fogott az átok, akár nem. A császár hároméves gyermeke, Zsófia 1857-ben meghalt, 1867-ben megőrült a sógornője, Charlotte mexikói császárné; alig két héttel később elégett az unokatestvére, Matild hercegnő a saját maga által felgyújtott tüllruhában. Újabb két hét múltán Ferenc József öccsét, Miksa mexikói császárt agyonlőtték a felkelők. A császár fia, Rudolf trónörökös 1889-ben öngyilkos lett, 1891-ben eltűnt egy tengeri hajóról Szalvátor herceg, Ferenc József kuzinja, 1894-ben Vilmos Ferenc Károly főherceg lovasbaleset áldozata lett, egy év múlva halálos vadászbaleset érte László Fülöp herceget. Erzsébet királyné húga, Wittelsbach Sarolta főhercegnő halálra égett Párizsban egy jótékonysági bálon. Genfben egy olasz anarchista megölte Erzsébet királynét 1898-ban, 1903-ban mérgezés áldozata lett Klotild főhercegnő, s 1914-ben kettős gyilkosság végzett Ferenc Ferdinánd trónörökössel és cseh feleségével, Chotek Zsófiával. A pontosan tizenhárom haláleset rímel az aradi áldozatok számával.

Sosem tudjuk meg, miként dolgozta fel magában e traumákat az uralkodó. Csapás csapás után érte, ám a legnagyobb csapást mégiscsak ő mérte az alattvalóira 1914-ben. „Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam” – tudatta ötvenmilliós birodalmának lakóival háborús üzenetét. Mintha már minden mindegy lett volna neki. A négy éven át tartó iszonyú öldöklés, a fagy, éhezés, betegség és járvány azonban sok millió halottat, nyomorék embert, családot, árvát hagyott maga után.

Sem Magyarország, sem a többi európai nemzet nem maradt a régi. A császár nem érte meg az összeomlást, két évvel a háború vége előtt meghalt. Óriási temetést rendeztek neki Bécsben 1916. november 30-án. Magyarországról tömegek utaztak vonattal elbúcsúzni tőle, két zsúfolt szerelvény összeütközött Herceghalomnál, számos előkelőség lelte halálát, közöttük Thallóczy Lajos történész-akadémikus, Szerbia kormányzója.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom