Nem.
Főleg azért nem, mert a friss hír mindig felülírja a korábbit.
Mert eredetileg például azért ragadtam billentyűzetet, mert a fiatalon is velejéig posztkommunista és utolsó zsigereiben is korrupt román kormányfő, Victor Ponta tegnap lemondott.
És most tessék.
Itt az egyik lehetséges megoldás Ponta – hála Istennek – csak ideiglenes utódlására: Mircea Dusa védelmi miniszter lehet Románia ideiglenes kormányfője mindaddig, amíg új kormány nem alakul Bukarestben. Erről ráadásul Ponta beszélt a baloldali kormánykoalíció szerdai üléséről távozóban.
Székelyföldi barátaim, közíróink nem véletlenül aggódnak tegnap óta. Jól emlékszünk még Mircea Dusa maroshévízi ámokfutásaira, amikor a kilencvenes években még polgármesterként tett meg mindent Hargita megye északi részének elrománosításáért, majd a megye prefektusaként a székelyek ellehetetlenítéséért.
Már a honvédelmi tárca élén elnyert mandátuma sem volt biztató, s nem az, hogy most, akár csak egy kis időre is, de ő dönthessen Románia közügyeinek viteléről, a még nagy nehezen megmaradt magyar közösséget is ideértve.
Nem került ilyen ártalmas ember, mint Mircea Dusa, hatalmi pozícióba 1989 óta – Ion Iliescu elnökségét leszámítva, de hát azon már valahogy sikerült túllépnie a világnak, no meg a történelemnek is.
Mentsen meg hát mindenkit a csíksomlyói Szűzanya Mircea Dusa miniszterelnöki döntéseitől és attól is, hogy mostani megbízatása esetleg túllépjen az ideiglenesség keretein!
Ha lesz még oka valamiért egy emberként fellázadnia nemcsak a hargitai székelységnek, hanem minden romániai magyar nemzettársunknak, akkor ennek a magyarfaló sátánnak az ellehetetlenítése kell, hogy megérjen minden éhségsztrájkot, útlezárást, megtagadott adóbefizetést.
De most térjünk vissza ifjabb cinkostársának bukásához. Aki, miután összelopkodott szellemi javat és közpénzt egyaránt, nem átallotta, hogy harminckét ártatlan ember halálát arra használja fel, hogy mentse, ami még menthető. Nem volt ugyanis semmilyen spontaneitás ebben a lemondásban. Tudták jól a szociáldemokrata kampányguruk is, hogy célszerűbb ma a tömeg nyomásának eleget tenni, mintsem fület, farkat alaposan behúzva a védhetetlen korrupciós vádak miatt visszavonulni. (A fővárosban kedden este váltotta ki tízezrek tiltakozását a Colectiv klubban pénteken este kiütött tűz, amely harminckét ember halálát és több mint százötven súlyos sérülését okozta. A spontán felvonulás rendbontás nélkül zárult, a hírtelevíziók azonban forradalmi hangulatról számoltak be. A tömeg azt skandálta, hogy „A korrupció öl!”, illetve „Ponta, ha ezer szekus véd, akkor sem menekülsz!” A felvonulók felháborodását az váltotta ki, hogy a bukaresti kerület és a kormányzat szintjén senki sem vállalt felelősséget a tűz miatt.) Közben az ellenzék előre hozott választást szeretne kicsikarni Klaus Johannis államfőtől, ami ebben az esetben a legideálisabb forgatókönyv lehetne, viszont a román elnök csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha a törvényhozás az általa javasolt legalább két miniszterelnök-jelöltnek nem szavaz bizalmat hatvan napon belül, ami a politikai válság elhúzódását jelentené.
Romániában a magyarság számára addig nem lesz jó világ, amíg nem tér vissza a hatalomba a Nemzeti Liberális Párt. Orbán Viktor miniszterelnök is azt vetítette előre idei, tusványosi előadásában, hogy a két ország és így a két nemzet viszonyának rendezéséhez is kívánatos lenne egy ilyen politikai csillagzat összerendeződése. De – hogy Washington kedvenc szóhasználatával éljek – ama bizonyos fékek és ellensúlyok rendszerének, amelyet a romániai magyarságnak a szavazói mérleg nyelveként ehhez le kell fektetnie, kellőképpen meggyőzőnek és erősnek kell lennie ahhoz, hogy Bukarest soha többé ne léphessen a magyarfaló politikusok nyomdokaiba.
Victor Ponta mamlasz, szociáldemokrata bagázsa pedig húzzon el gyorsan minden, az európai baloldal mostanában hirtelen gyorsasággal megnyílt süllyesztőjébe.