Ballada egy turistaházról

Pedig igencsak formás, tájba illeszkedő, mondhatni kultikus épület. Jó és rossz sorsa a 20. és 21. század történelmi fordulatainak élő históriája.

Nyolcvan éve, 1935-ben határozták el tapolcai természetjárók, hogy turistaházat építenek a Nemestördemic községhez tartozó Badacsony déli oldalán. Az akkori esztendő – II. Rákóczi Ferenc fejedelem halálának kétszázadik évfordulója – jó alkalom volt rá; a hétköznapi bakancsos turizmusnál mégiscsak magasabb, ünnepélyesebb fokra emelkedett a történelmi pátosz. Szó szerint is jó magasra, mivel a turistaház a Balaton víztükre fölött közel kétszáz méterrel föntebb található – a Badacsony-hegy tengerszint feletti négyszázharminchét méteres púpja alatt.

Nemestördemic község közbirtokossága ingyen bocsátotta rendelkezésre az erdős-sziklás helyen levő ingatlant az építkezéshez, valamint a hozzá kapcsolódó, rodostói Bujdosók lépcsőjének elnevezett feljáró négyszáznyolcvanhét lépcsőfokának és a pihenőinek bazaltkő anyagát. A rendkívül meredek lépcső építésében részt vettek a tapolcai egyleti turisták, az általuk és közmunkából fizetett napszámosok mellett.
A magyaros stílusú, nádtetős, kilátóteraszos épületet 1950-ben – a hazai egyesületek Rajk László belügyminiszter általi betiltását követően – magához a ragadta a párthatalom: a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek turistaszakosztályának káderei kapták meg. Illendő elmondani, hogy közben a ház gondnokságát az 1930-as évek végétől egy helybeli özvegyasszony látta el, felnőtt leányával. Tatai Sándor író 1944-ben feleségül vette a szép ifjú nőt, és odaköltözött gondnoknak; a Ház a sziklák alatt című regényéből Makk Károly 1958-ban forgatott filmet, amely páratlan dokumentuma az akkori Rodostónak és a falu feudális környezetének.

Mostanában, amikor korszakos megújulása történik a magyarországi minőségi turisztikának, nemigen esik szó arról, hogy eredetileg 1938-ban Szent István-túrának nevezték el az országos hosszú távú, jelvényszerző gyaloglatokat; a szent király halálának kerek évfordulója, valamint a gödöllői cserkész-világtalálkozó, dzsembori alkalmából. Az 1945 utáni névcserét követően, 1979-ben egy szakférfiakból álló tízfős forgatócsapat tévékamerával és a mérőkerékkel felszerelkezve gyalogosan végigjárta az ország Kéktúra útvonalát a zempléni Nagy-Milictől a Alpok-aljai Írottkőig. Az ötletgazda és kezdeményező Rockenbauer Pál és kiváló társai kisebbfajta médiacsodát tettek a feledésbe merülő tájak, nemzeti értékek bemutatásával.

Az első, 1128 kilométer hosszú Kéktúra útját később összekötötték a Kőszegtől a Dunántúl nyugati tájain át a Mecsekig kékkel jelzett túraútvonallal, majd nemrégiben a Dunától keletre folytatták az Alföld szépségeit feltáró út kijelölését. Így végül mintegy 2550 kilométernyi összefüggő, kék színnel jelölt túraúton lehet körbegyalogolni Magyarországot.

A Balaton-felvidék egyik legszebb táját alkotó Badacsonyt szintén érintette az első Kéktúra útvonala, a lépcsőn le- és felmenet. Nem azonban a Rodostó Turistaházat, amelyet 1956 után is a rákosítlanított Vörös Csepel Művek túraszakosztálya kezelt 1980-ig. Azt követően a Munkásőrség sasszemű fővárosi vezetői szúrták ki maguknak – „továbbképzés céljára” –, alaposan átalakítva az intézményt a szürke ruhás Kádár-huszárok igénye és ízlése szerint (a helyi tanúk szerint igencsak édes élet folydogált a latrok tanyáján, a boron kívül is). A munkásőrrendszer bukása, 1989 óta egészen máig semmi érdemleges változás nem történt a Rodostó-házzal. Kiürítették, bezárták a szögesdróttal körbekerített ingatlan vaskapuját; még húsz évre rá is egy piás, veterán munkásőr vigyázta a házat kutyával, nem engedve be senkit, kivéve a ritka évfordulók alkalmával koszorúzó vendégeket. Egy-egy nagyobb szélvihar megtépte a nádtetőt, a csapadék és fagy kárt tett az épületben.

Nemrég a Magyar Hírlap is tudósított róla, hogy a Mátrában, a Pilisben és a Bakonyban és további – alföldi – kirándulóhelyeken jelentős turisztikai fejlesztések fejeződtek be. Az újragondolt, 21. századi galyatetői kilátótornyot az idei év Média Építészeti Díjával ismerték el, az építészszakma ajánlásával. Szeptemberben végleg egységesült és megújult az Országos Kékkör túraútvonal, amely a maga nemében egyedülálló Európában. A saját erő mellett 2,7 milliárd forintos uniós támogatással elkészült az új Galyatető Turistaház is, és a további tervek mellett végre sorra kerül a Rodostó Turistaház rekonstrukciója is.

A magyar turisztikai mozgalom ősapja, Téry Ödön orvos (1856–1917) nevét viselő nemzeti turistaház-fejlesztési program következő szakaszában máris ott szerepel a jó öreg Rodostó! Megtörtént az első egyeztetés a programot irányító Nemzeti Sportközpontok, valamint Badacsonytördemic-Lábdihegy önkormányzata, a területileg illetékes Balatonfelvidéki Nemzeti Park és a Bakonyerdő Zrt. képviselői között. Kinek-kinek megvan a feladata a műszaki tervezés, az elburjánzott akácerdő kivágása (a kilátás miatt), a négyszáznyolcvanhét fokú lépcső és a meredeken felvezető autóút megjavítása, továbbá a víz- és csatornavezeték megépítése területén. A felújításhoz szükséges pénz előteremtéséről nem is beszélve.
Nem kell tovább bujdosnia a Nagyságos Fejedelemre és híveire emlékeztető turistaháznak.