Konstanczer Tamás

Vélemény és vita

Strukturális válsággal küzd a baloldal

Az április 3-i választáson a baloldali választási lista által elért 34,44 százalékos eredmény következtében hat baloldali parlamenti frakció alakult az Országgyűlésben: a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció, a Fekete-Győr András által irányított Momentum, továbbá az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd képviselőcsoportja. A baloldali és liberális pártok természetellenes szövetkezése nem bizonyult gyümölcsözőnek a választáson, ezért figyelemre méltó, hogy milyen stratégiával készülhetnek a baloldali pártok a következő megmérettetésekre.

A 2022-es választások eredményének következtében május 2-án megalakult új összetételű Országgyűlésben hat baloldali és liberális parlamenti frakció jött létre, amelyek bár a kormánypártok ellenzékeként határozzák meg magukat, közös baloldali listáról jutottak be a Parlamentbe. A pártok átlagos eredménye 5,74 százalék, amellyel egyenként épphogy átlépték volna a bejutáshoz szükséges küszöböt, továbbá a népszerűségük is egyenlőtlenül oszlik meg a 34,44 százalékos elért eredmény halmazában, ami sokat elárul az erőviszonyokról, az előttük álló lehetőségekről és akadályokról.

A felmérések szerint a baloldal két vezető ereje a maga 7, illetve 8 százalékos támogatottságával a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció, valamint a nemrég új elnököt (Gelencsér Ferenc) választó Momentum. Annak ellenére, hogy támogatottságuk nem tükrözi a parlamenti mandátumokban megmutatkozó baloldali erőviszonyokat – hiszen a DK-nak 15, a Momentumnak pedig 10 képviselője van –, jól látható, hogy e két párt körül komolyabb erővonalak szerveződnek, és bár érdekellentét jellemzi őket, a politikai tapasztalat várhatóan Gyurcsány Ferenc javára fogja eldönteni kettejük versenyfutását. Azonban ennek nem feltétlenül kellene így lennie. A Momentum hangos berobbanása a hazai közéletbe korábban lehetővé tette, hogy részben, vagy idővel akár egészben megújítsa a politikai baloldalt, mivel kezdeti kommunikációs irányvonala szerint távolságot kívánt tartani Gyurcsány Ferenc mágneses vonzerejétől.

Korábban fel is merült a Momentum részéről, hogy a baloldal két listával vágjon neki a 2022-es választásoknak, azonban a gyors politikai siker, a nyomásgyakorlás és a győzelem reményében függetlenségét feladva elkövette története legnagyobb stratégiai hibáját: összefogott azzal a DK-val, amelynek vezetőjét a kezdetekben még élesen kritizálta, és akit ki akart szorítani a közéletből. Ugyanez elmondható egyébként a Jobbikról és a többi szövetséges kis pártól is, akik már nem tudják lemosni magukról azokat a véleményeket, miszerint valamennyien Gyurcsány szekértolói, mégpedig tagozati rendszerben.

Érdekesség, hogy amennyiben a Momentum ellenállt volna az összefogás csábításának a 2019-es és a 2022-es önkormányzati, illetve országgyűlési választásokon, lassú, de biztos építkezéssel olyan választók bizalmát is elnyerhette volna, akiket Gyurcsány Ferenc személye tart távol a baloldali összefogástól, és jó eséllyel ma a legnagyobb baloldali frakciót adná a Parlamentben, azaz a legerősebb ellenzéki pártként, pólusképző erőként tündökölhetne. Ez a lehetőség azonban elszállt, mert Gyurcsány ölelése mindegyik párt számára végzetes.

A kis pártok társadalmi támogatottságuk ellenére nagyívű tervekkel vágnak neki a következő időszaknak, amelyek közül a legmeglepőbb a Párbeszéd szándéka, miszerint külön indul a következő európai parlamenti választáson. Ez a terv egyelőre nem tűnik többnek kommunikációs terméknél, mivel egyszázalékos támogatottságával minden politikai racionalitást nélkülözne, ha egymagában nekivágna egy esélytelen választásnak, amit várhatóan a Jobbik, az MSZP és az LMP sem fog megtenni. A kis pártok várhatóan felkéredzkednek a DK vagy a Momentum listájára, azonban mindemellett új erőként megmérettetheti magát a Márki-Zay Péter által frissen bejelentett új párt is, amely felkavarhatja az állóvizet a baloldalon.

Addig is a következő időszakban hat baloldali párt és frakció egymásra mért ütését és agóniáját láthatja a széles nyilvánosság, majd miután az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérhető Jobbik, MSZP, LMP és Párbeszéd is elerőtlenedik, a DK és a Momentum párharca válik útmutatóvá a baloldalon a 2024-es európai parlamenti, illetve a 2026-os országgyűlési választásra való felkészülés jegyében, illetve új kihívóként megjelenhet Márki-Zay Péter pártja is.

Amennyiben a baloldal pártjai saját soraikat kívánják rendezni, külön lista állításával megfontolhatnák Gyurcsány Ferenc egyszer és mindenkorra érvényes kiszorítását a közéletből, majd további építkezést követően kísérletet tehetnének arra, hogy valós alternatívát kínáljanak a választóknak. Amennyiben azonban szavazatmaximalizálásra törekednek, és közös listával futnak neki a következő választásoknak is, újabb fiaskót szenvedhetnek, és teret nyithatnak egy teljesen új politikai formáció megalakulásának a hazai közéletben.

(A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

A DK-s beteg

ĀFricska. Az idézet, amit most olvasnak majd, az Komáromi Zoltántól, a DK vezető egészségpolitikusától származik

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Próféciák

ĀSzibilla, Nostradamus és számos más, régen élt ezoterikus jövőbelátó elbújhat a mai jövendőmondók hada mögött