Zaal Gogsadze

Vélemény és vita

Grúzia függetlenségi napja

Május hónapja mindig jelentőségteljes időszaka az évnek a grúz emberek számára, hiszen a függetlenség napját ünnepeljük

A Grúz Nemzeti Tanács 1918. május 26-án elfogadta az állami függetlenségről szóló törvényt. A Grúz Demokratikus Köztársaság azonban, amelynek függetlenségét a vezető európai országok elismerték, nem sokáig élt. A bolsevik invázió 1921 februárjában hozzácsatolta Grúziát a Szovjetunióhoz, és az ország csak 1991. április 9-én nyerte vissza függetlenségét.

Annak ellenére, hogy a függetlenség visszaszerzése utáni első évtized Grúzia számára különösen nehéz volt a polgárháború, a szegénység és a kényszerű külső konfliktusok miatt, az országnak mégis sikerült 1992-ben az ENSZ és az EBESZ, majd 1999-ben az Európa Tanács tagjává válnia. Sőt, Grúzia 1994-ben csatlakozott a NATO által működtetett Békepartnerség programhoz. A 21. század eleje óta Grúzia számos társadalmi és politikai változáson ment keresztül, amelyek az ország azon elkötelezett bel- és külpolitikai törekvését alapozták meg, amelynek célja a nyugati intézményekhez való csatlakozás.

Grúzia aktívan részt vett a NATO által vezetett afganisztáni műveletekben – a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás Misszióban (RSM).

A 2012-2014-es ISAF-művelet csúcspontján 1500 grúz katona tartózkodott a helyszínen. Az RSM-misszió részeként Grúzia 857 főt vetett be a szövetségesek különböző parancsnokságai alatt. Az országnak így, egy főre vetítve, a legnagyobb hozzájárulása volt a műveletekhez, és Grúzia küldte a legtöbb katonát is a nem NATO-országok közül.

Ami az EU-kapcsolatokat illeti, Grúzia olyan programokban vesz részt, mint a Frontex és a keleti partnerségen keresztüli ikerintézményi együttműködés. Aktívan részt vesz az EU közös biztonság- és védelmi politikájában, a grúz csapatok különböző biztonsági küldetéseket hajtanak végre a Közép-Afrikai Köztársaságban és Maliban. Grúz diákok ezrei részesültek az Erasmus+ csereprogramokban.

Ennél is fontosabb, hogy az EU-val 2014-ben aláírt társulási megállapodás révén Grúzia hozzáfért az EU egységes piacához, és a megállapodás keretében a grúz állampolgárok vízummentesen mozoghatnak a schengeni övezetben.

Miután tavasszal hivatalosan is kérelmeztük az unióhoz való csatlakozást, pozitív várakozásaink vannak a tagjelölt státusz elnyerését illetően. Ez minden bizonnyal közelebb hozza Grúziát az Európai Unióhoz. Döntő fontosságú számunkra, hogy Magyarország mennyire következetesen támogatja Grúziát ebbéli törekvésében.

A mostani, gyorsan változó világban, ahol egy teljes körű katonai konfliktus kialakulásának lehettünk tanúi Európában, a földrész egész biztonsági architektúrája komoly veszélynek van kitéve, és létfontosságú a nemzetközi közösség érdemi válasza. Elítéljük az ukrajnai háborút, és elengedhetetlennek tartjuk az összes ellenséges cselekmény azonnali befejezését. Ebben az összefüggésben Grúzia teljes mértékben kiáll Ukrajna mellett, és támogatja területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határokon.

Valójában Grúzia ugyanilyen típusú orosz agresszió áldozata volt sok évvel ezelőtt, 2008-ban, és területének húsz százaléka még mindig megszállás alatt van. Hazám támogatása az ukrán állam felé mind politikai, mind gyakorlati módon megvalósult. Pontosabban, Grúzia az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben, az EBESZ-ben és az Európa Tanácsban minden Ukrajnát támogató kezdeményezést és határozatot társszponzorált, és csatlakozott azokhoz. Eddig több mint 500 tonna humanitárius rakományt küldtünk Ukrajnába. Ukrajna Grúzia értékes barátja és szövetségese, akivel megosztjuk a történelmünket, az emberek közötti kötelékeket és a nyugati törekvéseket.

A keleti partnerségnek – amelynek résztvevői Grúzia, Ukrajna és Moldova – a további EU-integráció eszközeként kell szolgálnia. A trió országai jelölti státuszának megadásával és egy felülvizsgált bővítési módszertan alkalmazásával, amely nagyrészt a feltételrendszeren alapul, az EU megtartja a kizárólagos befolyást a csatlakozási szakaszok érdemeken alapuló megközelítésben történő lebonyolítására, miközben erős politikai támogatást fog tanúsítani a trió országai felé.
Grúzia harminc éves gazdasági sikerének receptje a korrupcióellenesség, a vagyonteremtő jogszabályok és a vállalkozás feltétel nélküli szabadságának harmonikus keveréke. Grúzia gazdasági reformjait a civil társadalom, fő partnerországaink, az Egyesült Államok és az Európai Unió juttatták érvényre.

Grúziában nagyon egyszerű elindítani egy vállalkozást. Hihetetlen, de egy nap alatt is be lehet azt jegyeztetni. Sokat kell tanulnunk az uniós országoktól, és nekünk is sokat kell megosztanunk velük. Egyes európai országokban, ahol
a cégbejegyzéshez számos pénzügyi garancia, a bürokratikus eljárásokhoz pedig számos hatóság engedélye szükséges, és legalább 30 napig tart, a grúz reformok nyilvánvaló sikere elismerésre méltó.

Grúzia nagyon elkötelezett az őt megillető hely iránt az európai családban. Magyarország mindvégig velünk volt, és minden lehetséges szinten támogatott minket, különösen ami Grúzia területi integritását és euroatlanti integrációját illeti. Magyarország Grúzia egyik legerősebb támogatója két- és többoldalú formában egyaránt.

Ez az oka annak, hogy a 30. évforduló idei megünneplése diplomáciai kapcsolatainkban rendkívül tartalmas és szimbolikus számunkra. Kapcsolataink valóban figyelemre méltóak és példaértékűek voltak. Most a fő cél megszerezni az EU tagjelölti státuszt, hogy még alaposabb munkába kezdhessünk az integrációs folyamat sikere érdekében. Úgy gondolom, hogy Grúzia euróintegrációs folyamatának új szakasza a két ország kapcsolatát egy olyan szintre emeli, ahol a kulturális, társadalmi és gazdasági kapcsolatokban még több lehetőség rejlik majd.

(A szerző Grúzia magyarországi nagykövete)

Kapcsolódó írásaink

Héjjas István

Héjjas István

Éghajlatváltozás és vízgazdálkodás

ĀAz éghajlat változik, ahogyan régebben is folyton változott, évmilliókon keresztül. Jelenleg mérsékelt melegedés zajlik, amit azonban túlzás katasztrófának nevezni

Bogár László

Bogár László

Embargó

ĀEgy évtized és több tízezer milliárd eurónyi beruházás kellene ahhoz, hogy Európa egész energetikai komplexuma átálljon az orosz energiától teljesen független módra