Bogár László

Vélemény és vita

Hat hét hit

A magyar társadalom eddigi reakciói inkább a pozitív önbeteljesítő jóslat mentén formálódnak. Hisz, hinni akar abban, hogy normakövető fegyelmezettséggel a járvány leküzdhető, és a társadalmi, gazdasági nehézségek is kezelhetők lesznek

Hat hét hit, és hat. Valamikor a hetvenes évek során ez volt az egyik legismertebb reklámszlogen. Termékmegjelölés nélkül legyen elég annyi, hogy egy szer reklámjáról volt szó, amely az ígéret szerint egy hathetes kúrát követően hozza meg a várva várt eredményt. És mivel hat hete, hogy Magyarországon regisztrálták a koronavírussal fertőzött első beteget, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon milyen hit mozgatta az elmúlt hat hét során a magyar társadalmat, hogy vajon hat-e hat hét után is ez a hit.

Bár a magyar nyelv játékos hajlékonysága kicsit humorba viszi át a kérdést, nagyon is fontos összefüggésről van szó, amit érdemes legalább annyira komolyan venni, mint magát a vírust. Már csak azért is, mert a vírus és különösen a pusztító társadalmi, gazdasági következmények kezelése nagy mértékben éppen azoktól a társadalom-lélektani mintázatoktól függ, amelyek e kérdés mögött felsejlenek. Az ember szeretné megérteni a világot, és ezért igyekszik megfejteni a világ történéseinek ok-okozati láncolatait. Nyilván azért, mert azt reméli, hogy ha ezeket megérti, akkor helyesen fog cselekedni.

Az okság és okosság hasonló hangzása abból a feltételezésünkből ered, hogy az az okos, aki ismeri az okokat, az okosság tehát az okság megismerésére épül. Régóta sejtjük azonban, hogy ez a hatás nem egyoldalú. Az ember tehát az okok megismerésére tett erőfeszítései során nem egyszerűen „objektív” külső megfigyelője, hanem – akár tud róla, akár nem – aktív alakítója is e számára külső(nek látszó) történéseknek. És ez azért van így, mert az emberben mindig létezik egy előzetes feltevés arról, hogy amit megismerni és alakítani igyekszik, az mi is valójában. És ez a hit, ha sokszor észrevétlenül is, de szimbolikus létezőből valóságos anyagi-fizikai létezővé válik. A hétköznapok során ezt nagyon leegyszerűsítve önbeteljesítő jóslatnak szoktuk nevezni.

E feltételezés részletes kifejtésére először egy William Isaac Thomas nevű amerikai szociológus tett kísérletet, ezért szokás Thomas-tételnek is nevezni. A lényegét maga Thomas úgy fogalmazta meg, hogy ha az emberek egy adott helyzetet valóságosnak fogadnak el, akkor az következményeit tekintve valóság is lesz. Nagyon fontos hozzátenni, hogy ez akkor is így van, ha egyébként késői korok tudományos alapossággal bebizonyítják, hogy nem volt megalapozott a kiinduló vélekedés. Így válhat egy valóságra irányuló hamis tudás is valósággá és hatalmas hajtóerővé.

A szociológus Robert Kapris Merton egy tanulmányában azt a társadalmi jelenséget írja le, amikor azt mondja, hogy az emberek valamilyen kezdeti meggyőződése „önmaga képére formálja a valóságot”, és ez önbeteljesítő folyamatokat indít el. Merton egyebek mellett a bankpánikok esetét hozza fel klasszikus példaként: ha egy bank fizetésképtelenségéről szóló, egyébként alaptalan rémhíreket kellően sok betétes fogadja el valóságként, akkor a bank valóban fizetésképtelenné válik, hisz éppen az alaptalanul megrettent betétesek fogják bedönteni. Ráadásul anélkül, hogy akár csak utólag is rájönnének arra, hogy a katasztrófát valójában ők idézték elő.

Szerencsére ez az összefüggés nemcsak erre a destruktív irányra igaz, hanem fordítva is. Ha egy veszélyes és sok bizonytalanságot tartalmazó helyzetben valamennyi szereplő – azok, akik szabályozni igyekeznek, és azok is, akiket „szabályoznak” – hinni fog e szabályok helyességében, és bízik abban, hogy ha mindnyájan betartják ezeket a szabályokat, akkor sikeresen átvészelhető ez a nehéz és veszélyes időszak, akkor ez a hit válik valósággá. Még akkor is, ha esetleg tudományos alapossággal bebizonyítható, hogy a helyzetnek úgymond nem volt megoldása.

Visszatérve mármost az elmúlt hat hét fejleményeire, döntő fontosságú volna minél pontosabban látni, hogy milyen hit hat itt, vagyis miben hisz a magyar társadalom mint emberi közösség. De még mielőtt erre választ próbálnánk adni, nem lehet nem észrevenni, hogy az egyes országok között milyen drámai különbségek vannak a megbetegedések és a halálozások dinamikájában. Nagy valószínűséggel e különbségek főként éppen erre az összefüggésre vezethetők vissza, tehát arra, hogy milyen hit mozgatja alapvetően az adott emberi közösséget.

Németország és Ausztria vagy Hongkong és Vietnam eltérő kultúrákat jelenítenek meg, amelyekben eltérő társadalom-lélektani mintázatok határozzák meg emberek tömegeinek a hiteit. Abban azonban mégis hasonlítanak egymásra, hogy ezekben az országokban látszik a legsikeresebbnek a járvány kezelése. Ezzel szemben például Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Államok helyzete elég drámai módon ennek az ellenkezőjét látszik bizonyítani. Nagyon fontos persze hangsúlyozni, hogy egyelőre nem tudhatjuk, miként alakul tovább a világjárvány, de az önbeteljesítő jóslatok társadalomdinamikai szerepe egészen bizonyosan meghatározó lesz az egész, ma még ismeretlen ívű folyamat során.

A magyar társadalom eddigi reakciói inkább a pozitív önbeteljesítő jóslat mentén látszanak formálódni. A magyar társadalom hisz, hinni akar abban, hogy normakövető fegyelmezettséggel a járvány leküzdhető, és a járvány által kiváltott társadalmi, gazdasági nehéz­ségek is kezelhetők lesznek. Eddig tehát a kihívás inkább a magyar társadalom integratív energiáit és várakozásait erősítette fel, ami azért nagyon biztató jel, mert az ismert történelmi okok miatt ennek az ellenkezője volna érthetőbb. Éppen ezért van rendkívüli jelentősége annak, hogy az ezt a hitet generáló energiák a jövőben tovább erősödhessenek.

(A szerző közgazdász)


 

Kapcsolódó írásaink

Rab Irén

Rab Irén

Abszurditások húsvét után

ĀA németek a dán példából kiindulva maguk is kinyitnák az iskolákat, a kicsikkel kezdenék, a családügyi miniszter még maszkot is tetetne a gyerekekre

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Ravaszságok járvány idején

ĀA világpolitika urai – s benne természetesen az európai urak – résen vannak. Semmi nem kerüli el a figyelmüket, ami a jelen helyzetben lényegtelennek mondható, azzal viszont, ami fontos, nemigen törődnek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom