A neandervölgyi felmenők miatt az emberek érzékenyebbek lehetnek a Covid–19-ra

A neandervölgyiek mintegy 40 000 évvel ezelőtt kihaltak, de génjeik még mindig élnek a mai modern emberi populációban. Genetikai kutatások kimutatták, hogy a legtöbb, Afrikán kívüli felmenőkkel rendelkező ember génállományának körülbelül 2 százaléka neandervölgyi DNS-t tartalmaz.

Ezek a megmaradt gének még ma is hatással vannak a populációkra. Más tanulmányok a neandervölgyiek genetikai örökségét számtalan egészségügyi problémával hozták összefüggésbe az alkoholizmustól és a depressziótól kezdve az elhízáson át a véralvadási problémákig.

A legújabb tanulmányban az olaszországi Mario Negri Gyógyszerkutató Intézet tudósai megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik DNS-ének bizonyos részei a neandervölgyiektől öröklődtek, nagyobb a súlyos Covid–19 kockázata.

Az új kutatás során mintegy 10 000 embert vizsgáltak Bergamóban, az olaszországi Lombardia régió egy részében, amelyet 2020 kora tavaszán súlyosan érintett a Covid–19 járvány első hulláma. A várakozásoknak megfelelően azt találták, hogy több gén szoros kapcsolatban állt azzal, hogy az emberek súlyosan megbetegedtek a Covid–19-ben, és gyakran kórházi kezelést igényeltek.

Nevezetesen, legalább három gén a DNS-ben a neandervölgyiektől örökölt variációk egy csoportjába, az úgynevezett haplotípusba tartozott. Ezek a változatok befolyásolnak két olyan gént, amelyekről ismert, hogy az immunválaszhoz kapcsolódnak.

Ez hasonló a korábbi tanulmányok eredményeihez, amelyek a neandervölgyi származás és a Covid–19 kockázat közötti kapcsolatot vizsgálták.

A Bergamóban Covid–19-ben életveszélyesen megbetegedett emberek akár 33 százalékának volt neandervölgyi haplotípusú génje, mondta Giuseppe Remuzzi, a tanulmány szerzője és a Mario Negri Intézet igazgatója a Wall Street Journalnak. Eközben Remuzzi kifejtette, hogy a neandervölgyi haplotípus gén lényegesen ritkább volt azoknál az embereknél, akiknél enyhe vagy tünetmentes Covid–19-fertőzést tapasztaltak.

Rengeteg más ismert tényező is növeli a súlyos Covid–19 kockázatát, leginkább az idős kor és az olyan alapbetegségek, mint a cukorbetegség.

Mindazonáltal még mindig nem kristálytiszta, hogy Olaszország Lombardia régióját miért sújtotta olyan súlyosan a Covid–19 kezdeti hulláma. Az egyik elmélet szerint ez az olaszországi decentralizált egészségügyi rendszer következménye lehet, amelynek következtében a lombardiai régióban nőtt a magánkórházak száma.

Az, hogy a neandervölgyi gének szerepet játszottak-e Lombardia sorsában, bizonytalan, mivel nem tudni, hogy a régióban jelentősen magasabb-e a neandervölgyi ősök aránya, mint Európa más részein. Egyéni szinten azonban egyre inkább bizonyítottá válik, hogy ha a neandervölgyiek jóval hátrébb vannak a családfán, az még kockázatosabbá teheti a Covid–19 elleni küzdelmet.