Chipek kerülhetnek az ember agyába

A cég kedden jelentette be, hogy megkapták az engedélyt a klinikai tesztekre, azaz a sikeres állatkísérletek után emberekbe is elkezdhetik beültetni azt a chipet, ami kétirányú kommunikációt tesz lehetővé az emberi agy és a hozzá kapcsolt számítógép között – írja a Reuters.

Ez a fejlemény már önmagában is kisebb siker Elon Musk vállalatának, hiszen az ilyen engedélyeket az Egyesült Államokban jóváhagyó Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) korábban több kifogást is megfogalmazott a Neuralink technológiájával kapcsolatban, azonban a jelek szerint ezeket mostanra sikerült kijavítaniuk.

A 2016-ban alapított Neuralink három évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába, amikor az első nyilvános bemutatón maga Elon Musk prezentálta, hogy milyen területeken lehet majd felhasználni az agyba beültethető elektródákból álló eszközt. A Tesla és a SpaceX alapítója nem fukarkodott az ígéretekkel, szerinte ugyanis az ilyen eszközök hosszú távon többek között arra is alkalmasak lehetnek, hogy szuperlátást adjanak az embereknek vagy közvetlenül a fejünkbe streameljük a zenét a segítségükkel, végső soron pedig tökéletes szimbiózist hozhatnak létre a mesterséges intelligencia és az emberi agy között. A Neuralink az első tesztekben ennél jóval visszafogottabb, ám talán ennél is hasznosabb megoldásokkal fog kísérletezni, hiszen a céljuk, hogy nyaki gerincvelősérülésben vagy amiotrófiás laterálszklerózisban (azaz ALS-ben) szenvedő betegeknek adjanak vissza valamit a mozgás szabadságából. A páciensekbe beültetett elektródák a mozgásért felelős agyterület aktivitását fogják érzékelni, ennek köszönhetően pedig a Neuralinkkel ellátott betegek a reményeik szerint képesek lesznek önállóan irányítani a számítógép kurzorját vagy gépelni egy virtuális billentyűzeten.

Musk az X-en (korábban: Twitter) maga is hírt adott arról, hogy az első beteg hamarosan megkaphatja az implantátumát, ezzel kapcsolatban pedig azt írta, hogy a Neuralinkben „megvan a potenciál, hogy teljesen visszaállítsa a mozgásképességet". A milliárdos hozzátette, hosszú távon a Neuralink célja, hogy csökkentse a mesterséges intelligencia jelentette fenyegetést azzal, hogy nagyságrendekkel növeli az emberek és az MI, valamint az ember és ember közötti sávszélességet – utóbbival valószínűleg arra utalt, hogy az ilyen beültethető implantátumok nemcsak a gépekkel való kommunikációt tehetik lehetővé, de elméletileg azt is, hogy más emberekkel kommunikáljunk a gondolataink segítségével.

A cég az állatkísérletek során egyébként már sikerrel vette ezt az akadályt, a Neuralink működéséről közzétett egyik videóban például egy implantátummal ellátott majom a gondolataival irányított egy videójátékot, egy másik videóban pedig azt láthattuk, ahogy egy majom a gondolataival ír le értelmes szavakat. A Neuralinknek ettől függetlenül nem volt sima az útja az emberkísérletek megkezdéséig, hiszen amellett, hogy az FDA több kifogást is megfogalmazott, jogvédő szervezetek azzal is megvádolták a céget, hogy az állatkísérletek során indokolatlan szenvedést okoztak a kísérleti alanyoknak, emiatt pedig annak a lehetősége is felmerült, hogy Musk cége elveszítheti az engedélyét a kísérletek folytatására.

A Tübingeni Egyetem és az ALS Voice nevű cég megoldásának köszönhetően egy teljesen bezárt, vagyis semmilyen mozgásra nem képes beteg újra tudott kommunikálni a környezetével, a Brown Egyetem által kifejlesztett vezeték nélküli eszközt két gerincvelősérültnél alkalmazták sikerrel, akik így képesek voltak a gondolataikkal irányítani egy számítógépet, a listát pedig még bőven lehetne folytatni. Idén januárban megkezdhette a klinikai teszteket a Synchron is, akik Stentrode néven egy olyan implantátumot fejlesztettek, amihez már nem is kell felnyitni a beteg koponyáját, hiszen az elektródákat tartalmazó egységet az érrendszeren keresztül juttatják el a beteg agyába.

A Neuralink ilyen megoldással egyelőre nem rendelkezik, a kísérleti alanyok fejébe egy kifejezetten ehhez az eljáráshoz kifejlesztett robot fogja majd beültetni az elektródákat, amely Musk reményei szerint a későbbiekben úgy fogja automatizálni az implantátumok beültetését, ahogy a Lasik-féle eljárás automatizálta a lézeres szemműtéteket. Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy az FDA végül hány tesztalannyal engedélyezte a klinikai tesztek elindítását, de az biztos, hogy az első ilyen teszt mintegy hat évig fog tartani, vagyis az egészen biztos, hogy még jó pár évnek el kell telnie, mire a Neuralink technológiája szélesebb körben is elérhetővé válik.