Tudósok felfedezték egy óriás ragadozó koponyáját

A Brazíliában talált, 265 millió éves fosszíliáról kiderült, hogy korának legnagyobb húsevője volt. „Ez az állat egy gusztustalan kinézetű fenevad volt, és puszta rettegést kelthetett bármiben, ami az útjába került” – mondja Stephanie Pierce, a Harvard Egyetem paleontológusa.

A Pampaphoneus biccai majdnem teljes, megkövesedett koponyáját, amely majdnem 36 cm-es, csontvázcsontokkal együtt fedezték fel a dél-brazíliai São Gabriel közelében.

A Pampaphoneus a korai therapszidák családjába, a dinocephaliák közé tartozik, az általában nagy és félelmetes szárazföldi állatok fő csoportjába, amelyek a T-rex és társai előtt virágoztak. A dinocephaliák nem mind húsevők voltak, de a Pampaphoneus biztosan az volt.

„Az állatnak nagy, éles szemfogai voltak, amelyek a zsákmány elfogására voltak alkalmasak” – mondja Felipe Pinheiro, a brazíliai Pampa Szövetségi Egyetem (UNIPAMPA) paleontológusa.

„Fogazata és koponyafelépítése arra utal, hogy harapása elég erős volt ahhoz, hogy csontokat rágjon, hasonlóan a mai hiénákhoz.”

A Pampaphoneus a perm végén élt, közvetlenül azelőtt, hogy a tömeges kihalási esemény – az eddigi legnagyobb – kiirtotta a Föld összes állatfajának 86 százalékát.

„A fosszíliát középső perm kőzetekben találtuk, egy olyan területen, ahol a csontok nem túl gyakoriak, de mindig tartogatnak kellemes meglepetéseket” – mondja az első szerző, Mateus A. Costa Santos, az UNIPAMPA paleontológusa.

Pampaphoneus bizonyosan nem volt könnyű eset. Ezek az állatok félelmetes látványt nyújtottak a maguk 3 méteres magasságukkal és a becsült maximális súlyukkal, amely elérte a 400 kilogrammot.

Az elmúlt évtizedben ugyanebből a régióból a Pampaphoneus lehetséges zsákmányállatai közül az apró hüllő, a Rastodon és a hatalmas kétéltű, a Konzhukovia került elő. A Pampaphoneus puszta mérete miatt mindkét élőlény rágcsálnivalónak tűnik.

„A Pampaphoneus ugyanolyan ökológiai szerepet játszott, mint a mai nagymacskák” – mondja Pinheiro. „Ez volt a legnagyobb szárazföldi ragadozó, amelyről tudunk a perm időszakból Dél-Amerikában.”

A Pampaphoneus nem csak méretével tűnt ki a többi közül. Koponyájuk sok más dinoszauruszhoz hasonlóan vastag felépítésű volt, ezért kapta a klád a találó nevét, ami görögül annyit tesz: „szörnyű fej”.

A koponya elemzése során feltárt új információk alapján a kutatók úgy vélik, hogy egy jelenleg azonosítatlan állkapocscsont a Pampaphoneus biccai még nagyobb, rosszabb változatától származik. A csapat szerint további fosszíliákra van szükség a hipotézis megerősítéséhez, de ez azt jelentheti, hogy a most vizsgált szörnyű fej nem is egy felnőtt egyedtől származik.

„Felfedezése kulcsfontosságú ahhoz, hogy bepillantást nyerjünk a szárazföldi ökoszisztémák közösségi szerkezetébe közvetlenül minden idők legnagyobb tömeges kihalása előtt” – mondja Pierce. „Látványos lelet, amely bizonyítja Brazília fosszilis feljegyzéseinek globális jelentőségét”.