Új, csirkeméretű dinoszauruszt fedeztek fel

A Vectidromeus a kis termetű, kétlábú, növényevő dinoszauruszok hypsilophodont családjának tagja, amely körülbelül 125 millió évvel ezelőtt élt. Bár az új fosszília meglehetősen kicsi, a feltételezések szerint egy fiatal egyedről van szó, ami azt jelenti, hogy a faj valamivel nagyobb lehetett, mint amekkorát a mostani példány sugall.

A Vectidromeus a korai tyrannoszauruszok, spinoszauruszok és az Iguanodon mellett szaladgálhatott az alsó kréta időszak erdeiben. De vannak olyan híres rokonai is, akik nemcsak a paleontológia, hanem általában a tudománytörténet szempontjából is jelentősek voltak.

A Vectidromeus szoros rokonságban áll a Hypsilophodon foxiival, amelyet szintén a Wight-szigeten fedeztek fel. A 19. században a Hypsilophodon viszonylag teljes maradványainak köszönhetően az elsők között került leírásra. Az újonnan azonosított rokonához hasonlóan a Hypsilophodon foxii is kicsi és vékony volt, és madárszerű hátsó végtagokkal rendelkezett.

Ezek a tulajdonságok tették ezt a családot hasznossá az evolúció iránt érdeklődő tudósok számára, és azt eredményezték, hogy Thomas Henry Huxley, a híres viktoriánus biológus, akit „Darwin buldogjaként” emlegetnek, egy hypsilophodont használt bizonyítékként arra, hogy a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki.

Bár a Hypsilophodon és a Vectidromeus egyaránt megtalálható volt a dinószigeten, nem egy időben éltek. Az előbbi ugyanis a sziklák magasabb pontjáról került elő, ami arra utal, hogy körülbelül 2-3 millió évvel fiatalabb volt.

„A paleontológusok több mint egy évszázada dolgoznak a Wight-szigeten, és ezek a kövületek fontos szerepet játszottak a gerinces paleontológia történetében” – mondta dr. Nicholas Longrich, a Bath-i Egyetem Milner Evolúciós Központjának munkatársa a közleményben. „De még mindig új felfedezéseket teszünk a dinoszauruszfaunával kapcsolatban, ahogy a tenger új kövületeket mos ki a sziklákból”.

A Wight-szigeten azért jelennek meg folyamatosan új dinoszauruszok, mert a kréta kori rétegek rendkívül vastagok (több száz méter), és több millió évet ölelhetnek fel. Bár a tudósok még mindig nem tudnak egyetérteni abban, hogy milyen idősek.

„Az amatőr közösséggel való együttműködés nagyon fontos” – tette hozzá Longrich. „Jó, ha sokszínű a csapat. Ezek a fickók egész életükben gyűjtötték és preparálták ezeket a kövületeket, olyan részleteket ismernek a kőzetről, a geológiáról és a csontokról, amelyeket senki más nem tud. Mindenki a kirakós játék különböző darabjait látja.”

Az amatőr gyűjtők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megismerjük a sziget kövületeit. „A Vectidromeus a hetedik új dinoszauruszfaj, amelyet az elmúlt négy évben felfedeztek. Ez mind az amatőr gyűjtőknek köszönhető” – magyarázta a tanulmány társszerzője, Dave Martill professzor a Portsmouthi Egyetemről.

„Teljesen bizarr, hogy ennyi új dinoszauruszt fedeznek fel a Wight-szigeten.”

Dr. Martin Munt, egy másik társszerző, a Dinosaur Isle Museum kurátora hozzátette: „Ez az izgalmas új lelet a legújabb a Wight-szigetről származó új felfedezések sorában. A gyűjtők, kutatók és a múzeum közötti együttműködés csodálatos időszakát éljük. Újabb és újabb leletek kerülnek elő a tengerparton, magángyűjteményekben és a múzeum raktáraiban.”