Sokkoló fénykép került elő 1837-ből

Legeket pedig nemzeti alapon is számon tartunk, valószínűleg Magyarországon nagyon kevesen tudják, hogy az első hangfelvétel, amelyen egy magyar ember magyarul beszél, még a 19. század végefelé készült, és Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb személyiségének hangját hallhatjuk, egy igazán mennydörgő erejű beszéd kíséretében.

Az első fotók pedig még ennél is korábban készültek, az 1830-as években, és az első ilyen eljárás, amivel valósághű képeket lehetett készíteni, az a dagerrotípia volt. Ezt a kifejezést ismeri mindenki szinte hazánkban, hiszen a leghíresebb dagerrotípia általában a magyar történelemkönyvekben is szerepel, és irodalomórákon is gyakran előjön, mert ez a híres magyar költőről, az 1848-as szabadságharc ikonikus alakjáról, Petőfi Sándorról készült. A francia Louis Daguerre amúgy 1837-ben állt a világ elé ezzel az eljárással, egy kamerába rejtett jódozott és ezüstözött rézlapra készült a kép, és ezt hívták elő később higyangőzzel. A leírások szerint Petőfit sokkolta a róla készült fotó, amelyben saját magát látta vissza szinte élőben, hiszen nem ehhez volt szokva, hanem a festményekhez. A képet amúgy Egressy Gábor készítette róla dagerrotípiás eljárással, fél óra expozíció után.

Ám az első képeket még maga Daguerre készítette 1837-ben, ezek voltak tehát az első fényképek, amelyek túlléptek a 19. század megszokott ábrázolásán, a romantikus és idealizáló festményeken, és úgy mutatták a valóságot, ahogy az valójában kinéz. Ez pedig számtalan esetben nagyon sokkoló volt.