Lehet, hogy a földönkívüliek lehallgatják a telefonbeszélgetéseinket?

A földönkívüliek lehallgatják a telefonbeszélgetéseinket?

A telekommunikációs jelek kiszivárognak az űrbe, és lehet, hogy valakik lehallgatják azokat.

Ennek kiderítése érdekében egy rádiócsillagászati kutatócsoport modellt készít a Föld technoszignatúráiról, vagyis azokról a technológiai melléktermékekről, amelyeket az űrbe sugározunk. Amikor a tudósok utoljára szimulálták a Föld sugárzását, Farrah Fawcett a Charlie angyalai című sorozatban tévés bűnözőket üldözött, az ABBA pedig a Top of the Popsban debütált. Napjainkban mobileszközök milliárdjai közvetítenek gigabájtnyi tartalmat kontinenseken át, a szélessávú jelek hullámzó mintázatát sugározva.

A Földön kívüli élet keresésének (SETI) tudománya tanulmányozza a földön kívüli (ET) technológiára utaló bizonyítékokat is. A SETI-rádiócsillagászok évtizedek óta arra összpontosítanak, hogy a kozmoszt pásztázzák egy olyan keskeny sávú rádiórobbanás után kutatva, amely szándékosan jelzi, hogy: „Hé, itt vagyunk". Valószínűleg az idegen logika azt sugallja, hogy egy kiemelkedő, keskeny sávú frekvencia kilóg a világegyetem természetes, széles sávú zúgásának kakofóniájából.

Sullivan, Brown és Wetherill azonban egy alternatív SETI-módszert javasoltak 1978-as, korszakalkotó kutatási tanulmányukban, azzal érvelve, hogy hallgatózzanak a tudatlan földönkívüliek után, akik esetleg kiszivárogtatják a mindennapi rádiótechnológiájukat.

Álláspontjuk bizonyítására kiszámították a Föld akkori legerősebb rádiószivárgását, a keskeny sávú tévéadások és az antiballisztikus rakétarendszerek három közeli csillagrendszerből észlelt adatait. A bolygószögeket és a miénkhez hasonló idegen vevőkészülékeket is figyelembe véve a csapat arra a következtetésre jutott, hogy elég rádióhullámot sugároztunk ahhoz, hogy legalább 25 fényévre lévő csillagrendszerek is észlelhessék.

„Akkoriban ez a tanulmány felrázta a SETI-közösséget. A SETI többé már nem valami homályos, sci-fi-ötlet volt, ha mi, emberek is képesek vagyunk észlelni egy hozzánk hasonló földön kívüli civilizációt" – magyarázta az IFLScience-nek Jason Wright, a Penn State Földönkívüli Intelligencia Központjának igazgatója, csillagászprofesszor.

Miközben a tanulmány igazolta a SETI mögött álló konkrét tudományt, a rádiócsillagászok, akiknek gyakran kevés a pénze és a teleszkópideje, visszatértek a szokásos keskeny sávú kereséshez, és várták, hogy a világegyetem széles sávú zajából előbukkanjon egy wow-jel. Ráadásul a technológiáink egyre energiatakarékosabb rendszerekké fejlődtek. A kábeltelevízió az 1980-as években, az otthoni számítógépek pedig a 90-es években indultak be, megváltoztatva az átviteli jelek felépítését és teljesítményét. A gondolkodásmód szerint az alacsonyabb kibocsátást kisebb valószínűséggel lehet észlelni.

„A SETI tudósai folyton azt mondogatták, hogy rádiócsendessé válunk – emlékezett vissza Michael Garrett, a Manchesteri Egyetem csillagászprofesszora az IFLScience-nek. – De aztán a wifi és a mobilkészülékeink által kibocsátott alacsony teljesítményű jelek egyre csak szaporodnak. Az én mobilom talán egy watt teljesítményű, de most már milliárdnyi van belőlük szerte a bolygón. Ez egyfajta rémálom, ebben az állandó rádiózajgubóban élni".

Attól függően, hogy milyen szemszögből nézzük az idegenekkel való kapcsolatfelvételt, lehet, hogy rémálomban élünk, ha rosszindulatú földönkívüliek észlelik az új, modern kori sugárzásunkat. Ramiro Saide, Mozambikból származó rádiócsillagász azonban másképp gondolja. „Egy földön kívüli jel észlelése csodálatos lehetőség lenne arra, hogy tanuljunk egy másik kultúrától. Valamiféle beteljesülés lenne felfedezni, hogy nem vagyunk egyedül, hogy ez az üres űr valójában nem is üres" – mondta az IFLScience-nak.

Saide és posztdoktori vezetője, Garrett, valamint Nalini Heeralall-Issur, a Mauritiusi Egyetem munkatársa úgy döntöttek, hogy a Föld rádiószivárgásának 1978-as profilját frissíteni kell.

A csapat az OpenCelliD tömegesen támogatott szoftveréből származó földrajzi helymeghatározási adatok felhasználásával feltérképezte a világ 30 millió mobiltornyát. Az egyes mobilállomások frekvenciatartományát és teljesítményét átlagolva összevetették a mobiltornyok antennasugaraitól származó csúcsteljesítményt, amelyek oldalirányban nyúlnak a horizontunk felé. Ezután, figyelembe véve néhány, elméletileg idegen megfigyelőt három közeli csillagrendszerből, a rádiószivárgás hullámos mintázata rajzolódott ki, ahogy a mobiltornyok a Föld forgásával együtt emelkednek és süllyednek.

„Az észlelés nem csak az adás teljesítményéről szól. Olyan tényezőket veszünk figyelembe, mint a frekvencia, az időzítés és a sávszélesség. Természetesen ott van a fogadó teleszkóp érzékenysége, iránya és távolsága is – magyarázta Saide. – Tehát egy északi csillag, amely a Földet figyeli, észlelné a legtöbb mobilszivárgást, mivel a legtöbb torony adása az északi féltekén van."

A csapat eredményei azt mutatták, hogy egy körülbelül 8 fényévre lévő, a HD95735 névre keresztelt vörös törpe kapja a legerősebb sugárzást, 4 gigawattot, amely a kínai és az amerikai mobiltornyok horizontján ragyog. Az Egyenlítő felé a Barnard-csillag, egy 6 fényévre lévő vörös törpe, amely egy megerősített exobolygóval rendelkezik, a déli féltekénkre pedig az Alpha Centauri A, egy három égitestből álló csillagrendszerben lévő nap, amely 4 fényévre van tőlünk. A kutatócsoport megállapította, hogy ezek a csillagok mintegy 3 gigawattnyi toronysugárzást vehetnek fel, amely Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália egyes részeiről szivárog.

Bár ezek az emissziók aligha észlelhetők egy elméleti Green Bank-típusú teleszkóppal 10 fényév környékén, a csapat becslései nem teljesek. Nemcsak a mobiltornyok száma valószínűsíthetően alacsony, hanem a csapat számításai a születőben lévő mobiltechnológiák által kibocsátott frekvenciákon alapulnak. A közelgő 5G technológiák nagy frekvenciás, széles sávú architektúrákat ígérnek, ami az elektromágneses spektrum szélesebb spektrumán átívelő, erősebb, keskeny sugárzást jelent.

„Létrehoztuk ezt az előzetes modellt, így építhetünk rá, és extrapolálhatjuk a jövőre" – jegyezte meg Garrett. "Hol leszünk a következő évtizedben az 5G, 6G vagy 7G technológiáinkkal? Mi lesz a még felbocsátásra váró több ezer műholddal? Gyanítom, hogy hamarosan olyan forró krumplivá válunk, amelyet a megfelelő technológiával rendelkező bármely fejlett civilizáció észlelhet."

A csapat további, nyílt forráskódú adatokat is figyelembe vesz, hogy pontosabb becslést kapjon a Föld sugárzásáról. Saide feltérképezte a kereskedelmi repülőterek által világszerte kibocsátott megawattokat és frekvenciákat. Aztán ott van még az egyes kézi készülékek által sugárzott 1-2 watt, amit viszonylag könnyű mérni, mivel az emberiség nagy részének van mobiltelefonja. A modellhez hozzáadják a becslések szerint világszerte 200 millió wifi-routerrel rendelkező embert. A műholdak azonban kihívást jelentenek.

Elon Musk egyre bővülő Starlink konstellációja a bolygónkat aktívan körülvevő 8000 műhold több mint felét teszi ki. Az Amazon a Starlink szélessávú műholdas szolgáltatásával kíván versenyezni, miközben Kína és az EU fejleszti flottáját. A Nemzetközi Csillagászati Unió szerint az elkövetkező évtizedben összesen 100 000 műholdat fognak fellőni.

„Tudjuk, hogy a Starlink széles sávú szolgáltatása magasabb frekvenciákon, 10 gigahertz körül működik, a spektrumnak azon a részén, amely zavarja a rádióteleszkópjainkat" – erősítette meg Garrett. „De még mindig nem tudunk a vállalat földi bázisállomásáról, a műholdak átviteli ciklusairól, a teljesítményvattákról, vagy arról, hogy hogyan fog fejlődni a konstelláció. Ezeket a paramétereket hozzá kell adjuk a modellünkhöz".

A Naprendszerünkben és azon túl további adások zajlanak. A NASA Deep Space Network (mélyűri hálózat), amely az űrhajókkal beszélgető nagy teljesítményű rádióantennák sorozata, élő weboldalon részletezi a több pályára állított, leszálló és elrepülő űrhajó valós idejű frekvenciáit és teljesítményét. A kutatócsoport a NASA számaiból akar extrapolálni, átlagolva az űreszközök átviteli sebességét, hogy más űrügynökségek kommunikációs hálózataival is számolhasson. A végtermék az egész Naprendszerünkből származó mesterséges rádiójeleket szimulálja majd.