Ismeretlen hangot rögzítettek a légkörben a kutatók

A CleanTechnica beszámolója alapján napenergiával hajtott, mikrofonokkal felszerelt ballonokat küldtek húszezer méteres magasságba, hogy felmérjék a sztratoszféra zajait. Az erre vonatkozó eredményeket pedig Daniel Bowman, a Sandia Nemzeti Laboratórium munkatársa ismertette az Amerikai Akusztikai Társaság 184. találkozóján.

A sztratoszféra egy viszonylag nyugodt rétege a légkörnek, ahol a légörvények és a repülőgépek nem zavaróak, vagyis a mikrofonok itt olyan hangokat rögzíthetnek, amelyek máshol nem hallhatóak. Ezek közé tartoznak az összeverődő óceáni hullámok és a mennydörgések zajai, az ember által keltett, például a szélturbinákhoz vagy a robbanásokhoz köthető hangok, sőt, ismeretlen eredetű zajok is.

Bowman és kollégái hat-hét méter átmérőjű léggömböket hoztak létre, amelyek szerkezete viszonylag egyszerű volt, mivel hatalmas műanyag zsákokból álltak, amelyekben szénport helyeztek el. Ám a működési elv sem volt bonyolult: ahogy a nap megvilágította a szén miatt sötét ballonokat, a bent lévő levegő felmelegedett, a gömbök pedig lebegni kezdtek, egészen húsz kilométeres magasságig jutva.

A kutatók adatokat gyűjtöttek, és alacsony frekvenciájú hangokat érzékeltek a mikrobarométerekkel, amelyeket eredetileg vulkánok megfigyelésére terveztek. A léggömbök felengedése után GPS segítségével követték nyomon az útvonalukat, azonban a várt emberi és természetes zajok mellett azonosítatlan hangokat is dokumentáltak.

A 24.hu szerint ezeket az infrahangokat bizonyos ballonok óránként néhányszor érzékelték, de az eredetükre egyelőre nincs magyarázat. A szakértők úgy gondolják, hogy a jövőben hasonló léggömbökkel más égitesteken, így a Vénuszon is folytathatnak vizsgálatokat, hogy több információra tegyenek szert a téma kapcsán.