Történelem

Tanácskoztak a hungarológusok

A találkozóra többek között az Egyesült Arab Emírségekből, Dél-Koreából, Japánból és az Egyesült Államokból is jönnek tudósok

Növekszik a magyarságtudomány iránti érdeklődés – egyebek mellett ez is elhangzott Pécsett a tegnap kezdődött VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón. A tanácskozáson negyven szimpóziumot tartanak. A kongresszust ötévente rendezik meg, 2011-ben Kolozsvár volt a vendéglátó.

hungarológusok 20160823
Berke Gyula (PTE), Monok István, Tuomo Lahdelma finn hungarológus és Mekis D. János irodalomtudós (Fotó: MTI - Lendvai Péter)

Egyre népesebbek a kongresszusaink, az idei alkalom lényegesen tágítja a magyarságtudomány látókörét – jelentette ki tegnap Pécsett Monok István. A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust szervező Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság magyar társelnöke a találkozóról azt mondta, hogy az egyetem teljes szellemi spektruma bekerül a magyarságtudomány látókörébe. Példaként említette a konferencia témáját adó jog-, gazdaság-, valamint orvostörténetet. Monok István fontosnak nevezte, hogy a tudomány segítségével mögé lehessen nézni a média által a magyarságról sugallt képnek.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) alapításának 650. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatba illeszkedő, szombatig tartó kongresszusra huszonnégy ország százhuszonnyolc intézményéből csaknem félezer előadó érkezik, s a hat nap alatt több mint ötszáz tudományos előadást hallgathatnak meg a résztvevők. Valamennyi szomszédos országból, illetve többek között az Egyesült Arab Emírségekből, Dél-Koreából, Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeznek tudósok. A konferencia fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században.

Tuomo Lahdelma, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság finn elnöke azt emelte ki, hogy a tanácskozáson negyven szimpóziumot tartanak. Az előadók magas számára utalva azt mondta, nagy szükség van ilyen eseményekre. Mekis D. János irodalomtudós, a szervezőbizottság főtitkára utalt arra, hogy komoly tudományos eredmények várhatók, amelyek közvetítő nyelve a filmes szekciót kivéve a magyar lesz. A szakember elmondta, hogy az elhangzottak anyagából tizenöt-húsz tudományos kötet megjelentetését tervezik.

Berke Gyula, a PTE rektorhelyettese a sajtótájékoztatón megköszönte a pécsi önkormányzatnak és a Pécsi Egyházmegyének a kongresszus megszervezéséhez nyújtott támogatást, hozzátéve, hogy az egyetem szekszárdi székhelyű karán is tartanak konferenciaprogramokat. A tanácskozáson lesz például a német–magyar tudományos és kulturális kapcsolatok két világháború közötti történetét vizsgáló szimpózium. Foglalkoznak még egyebek mellett a nyelvi sokszínűséggel, magyar színháztörténeti kérdésekkel, a migráció jogi aspektusaival és a Kárpát-medence vallási kultúrájával is.

A találkozót ötévente rendezik meg, 2011-ben Kolozsvár, előtte a finnországi Jyväskylä, Róma és Nápoly, Szeged és Bécs adott otthont a tanácskozásnak. Első alkalommal, 1981-ben Budapesten rendezték meg a fórumot. A társaság létrejöttét 1977-ben kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, így alakult meg a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Olyan nemzetközi szervezetet sikerült létrehozni magyarországi központtal, amely azt tűzte ki célul, hogy kapcsolatot teremtsen a nem Magyarországon élő, ám a magyarsággal foglalkozó tudósok között. Ezzel elősegítette az egyes országok kutatói közötti rendszeres információcserét, az eredményekről való tájékoztatást, a magyar nyelv, irodalom, néprajz és kultúra nemzeti egyoldalúságtól mentes tudományos vizsgálatát. További részleteket a www.hungkong2016.hu honlapon találhatnak az érdeklődők.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom