Tudomány

Szilvay Kornél, a szárazoltás atyja

Több ezer sikeres tűzoltást végeztek a gépeivel, a leghíresebb a Szent István-Bazilika kupolatüzének vízkármentes eloltása volt

A magyar tűzoltás történetének egyik legnagyobb alakja, Szilvay Kornél 125 évvel ezelőtt, 1890. július 25-én született Budapesten.

Édesapja nyomdász, majd vasúti altiszt, aztán az Schlick Vagon- és Gépgyár gondnoka volt. Szilvay Kornélt már gyerekkorában lenyűgözhették a technikai eszközök és gépek által megidézett csodák. Öccse sorsa is lényegében eldőlt gyerekkorában, ő mozdonyvezető, később hajógépész lett. Szilvay Kornél a polgári iskola után a Budapesti Felsőipariskola gépészeti tagozatán tanult. Ebben az időben találkozott diák tűzoltóként a tűzoltás tudományával. Oklevele megszerzése után a Schlick gyárban dolgozott gépésztechnikusként. Természetesen azonnal bekapcsolódott a gyár tűzoltóinak munkájába, majd belépett a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletbe. Egy gyári tűz ébresztette rá arra, hogy a tűzoltók puszta bátorsága nem elég a tűz legyőzéséhez. A tűzoltó biztonsága természetesen mindenkor fontos, de a sikeres munkához megbízható tűzoltó szerek és felszerelések szükségesek.

Ez a felismerés aztán meghatározta Szilvay Kornél későbbi, nagy jelentőségű munkásságát, óriási elszántsággal fogott bele a tűzoltó szerek és eljárások korszerűsítésébe. Számtalan találmánya között – de akár eredményt is mondhatnánk – talán a legnagyobb jelentősége annak van, hogy a tűzoltógyakorlatban addig alkalmazott legfőbb oltószer, a víz egyeduralmát megszüntette. Igaz, a világban mások is foglalkoztak a vizes tűzoltás mellett egyéb módszerekkel, de ez cseppet sem kisebbíti Szilvay Kornél találmányainak értékét. Ezek megszületését az egyre nagyobb mértékű ipari termelés, az egy helyre koncentrálódó népesség lakáskörülményei, a háztartásokban használt és egyre inkább népszerű új tüzelőanyagok – olaj, gáz – elterjedése és az egyre szaporodó tűzesetek siettették. Az a tény, hogy nem minden tűz oltható vízzel, és a vízsugárral végzett tűzoltás nem gazdaságos, ráadásul rengeteg kárt is okoz, terelte Szilvay Kornél figyelmét az új oltóanyagok felé. Kidolgozta a zárt térben keletkezett tűz gázzal oltásának elméletét és gyakorlatát, ennek hatását az oltóporral fokozta. Legjelentősebb munkái a száraz- és vízkármentes oltáshoz kapcsolódnak.

A Fővárosi Hivatásos tűzoltóság műszaki tisztjeként – majd főtisztjeként – dolgozott 1914-től. Ekkor szabadalmaztatta első találmányát, a villamos hálózatról működtethető indítókészüléket, amelyet a Fővárosi Önkéntes Tűzoltóság gépjárműfecskendőinél alkalmaztak. Az ő találmánya, az 1923-ban bejelentett, gázzal oltó gép – amelyből a fővárosi tűzoltóság vonulójárművein két-két darabot rendszeresítettek – két évvel előzte meg a Nemzeti Kaszinó gobelintermében bekövetkezett tűz kizárólag Szilvay-féle poroltókkal megoldott leküzdését. Sok értékes perzsaszőnyeg és gobelin menekülhetett meg így a pusztulástól.
Rendkívül hatékony szerkezetét, a szárazoltó gépet 1927-ben mutatta be. Ezt 1928-ban a Mávag Mozdony- és Gépgyárban gyártották le, s ebből hamarosan még hármat rendszeresítettek. A szerkezeteket kilencvenöt alkalommal vetették be eredményesen.

Az 1929-es párizsi világkiállításon elkapkodták egyetemes szárazoltó fecskendőjét, ezeket 1937-ben követte a gáztermelésre átalakított négyütemű robbanómotor, majd 1942-ben a percenként száz köbméter oltógázt termelő gázturbinás szárazoltó gép.

Több ezer sikeres tűzoltást végeztek el Szilvay Kornél gépeivel, közülük a legnevezetesebb a budapesti Szent István-bazilika kupolatüzének vízkármentes eloltása volt. Igen könnyű elképzelni, hogy mi történt volna a hatalmas épületben, ha ezt a tüzet vízzel oltják el. A műtárgyak, a berendezés, a freskók azonban – Szilvaynak köszönhetően – megmenekültek.

Halála évében, 1957-ben állt elő a korszerű és nagy hatású tűzoltó szerkezetek prototípusával, a gázturbinával egybeépített, légcsavaros repülőgépmotorral készült, nagy teljesítményű szárazoltó géppel.
Szilvay Kornél munkásságának jelentőségét kortársai is elismerték, 1941-ben például Kiss Lajos országos tűzrendészeti felügyelő azt írta: „A mai kor a tüzet már nem csupán a vízzel, mint legelemibb oltóanyaggal, hanem műszaki eszközök és a rohamosan fejlődő technika vívmányainak felhasználásával, azok célszerű alkalmazásával, valamint a fizika és a kémiai tudás fegyvereivel akarja legyőzni.”


A Magyar Nemzeti Bank is lerótta tiszteletét
A tűzoltóparancsnok
szilvayBU1Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Szilvay Kornél tűzoltóparancsnok születésének 125. évfordulója alkalmából újabb emlékérmével bővült a Magyar Nemzeti Bank magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató emlékérme-sorozata. Az érme előlapja a Szilvay Kornél által szabadalmaztatott egyetemes oltógépet ábrázolja, a hátlap közepén pedig kerettel körbevéve Szilvay Kornél portréja látható, a jobb peremen „a szárazoltás atyja” felirattal, utalva a mérnök találmányára. A 2000 forint névértékű színesfém Szilvay Kornél-emlékérmét Bitó Balázs tervezte és a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza. 


A poroltó
szilvayBU2
A lángoltó porok az égési láncreakciót akadályozzák meg. A parázsló tárgy felületén olvadékot képeznek, ez lég- és hőszigetelő rétegként megakadályozza a visszagyulladást. A port nagy nyomású hajtógázzal juttatják a tűzre. Az oltóhab gőzzel, gázzal töltött buborékokból álló rendszer. A haboltó hűtő, takaró (az égési felület elszigetelése) vagy kiszorító (a térfogatot teljesen kitöltő) hatású. Szilvay nátrium-karbonát, oxálsav és szaponin keverékét alkalmazta habképző anyagként, ezt vízzel keverve jött létre az oltóhab. Ma az efféle léghab mellett már másféle vegyi habot is alkalmaznak. A Szilvay-féle készülék és a szárazoltási eljárás folyamatosan fejlődött. Alkalmazási területe főleg azokat a tűzhelyszíneket jelentette, ahol vizet nem lehetett használni, például az elektromos szerkezeteket magában foglaló zárt terekben. A zárt téri transzformátortüzek oltása néhány év alatt a transzformátorok átalakításával viszonylag egyszerűvé vált: a transzformátorházakat oltópor-bevezető nyílásokkal látták el.


Szent Flórián

A tűzoltók Szent Flóriánt tisztelik védőszentjükként. Önfeláldozó bátorsága, élete és halála minden tűzoltó számára a hivatástudat példája. Flórián Diocletianus császár egyszerű katonája volt, mégis jelképpé vált: az önzetlen segíteni akarásé és a hősies bátorságé. A Flórián-legenda történelmileg hiteles alapokon áll. A Kr. u. 3. században a mai Felső-Ausztria területén született Florianus légiósként szolgált a római hadseregben, tehetsége és bátorsága gyors katonai karriert hozott neki, a Caecia nevű erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődítményben óriási tűz pusztított, amelyet Florianus megfékezett. Katonái ezt parancsnokuk emberfeletti, isteni erejének tulajdonították. Flórián a legkeményebb keresztényüldözések idejében élt. Katonái közül is hosszú kínzások után börtönbe zártak negyvenet hite vállalása miatt. Flórián melléjük állt, kereszténynek vallotta magát. A császári helytartó felszólította, hogy áldozzon a római isteneknek, amit azonban megtagadott. Megkínozták, majd a császár parancsára malomkővel a nyakában az Enns folyóba dobták. A hóhér megvakult, a folyó megijedt, és Flórián holttestét egy sziklára sodorta, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom