Történelem

Sok volt a panasz a fekete bégre

Látványos karrierje miatt támadt sok irigye a törökverő Nádasdy Ferencnek

Bizony a bosszú, a politikai féltékenység is szerepet játszhatott abban, hogy Thurzó György megvádolta és perbe fogta Báthory Erzsébetet. Az asszony ugyanis egy befolyásos, igen nagy hatalommal rendelkező főúr, Nádasdy Ferenc felesége volt. Nádasdy, aki amúgy a rendi ellenzék egyik vezéralakjának számított, nagy hírnévre jutott, és hatalmánál, valamint látványos politikai karrierjénél fogva szerzett irigyeket és haragosokat.

Akinek könyvsajtója, azaz könyvnyomdája volt a 16. század végén Magyarországon, az nem lehetett akárki. Nádasdy Ferenc gróf mint az ország egyik legtekintélyesebb embere, rendelkezett könyvnyomdával, amit Sárváron működtetett. Ahogy a későbbi történetírók is tartották, bolondja volt a könyveknek, azoknál már talán csak a botanika és a gyümölcstermesztés tudományát kedvelte jobban. Természetesen ezekben is jeleskedett, óriásbarack-ültetvénye messze földön híres volt.

Nádasdy Ferencet szokás reneszánsz főúrnak is nevezni, bár az az igazság, hogy az ő korában, vagyis a 16. század második felében sok hasonló beállítottságú, a művészetek, a politika, de a hadtudomány iránt is érdeklődést mutató férfiú élt az országban, még ha ők nem is emelkedtek olyan magasra pályájukon, mind Nádasdy, aki hatalmas vagyont is szerzett. Az a hír járta akkoriban, hogy talán még a császárnál is gazdagabb.

Nádasdy Ferenc apja, Nádasdy Tamás, az ország egykori nádora a következőt írta naplójába, amikor fia egyéves volt: „Ferkót lassan-lassan a verőfény nézésére kell szoktatni, mert félő, hogy lágy szeme ne legyen, mert ha Isten élteti, az kopja hegyire kell többet nézni, hogy sem apjára, sem anyjára, ahhoz pedig nem jó a lágy szem.” A gyermek Sárváron cseperedett fel, apja a törökellenes harcok ismert vitéze volt, ebben a szellemben nevelte fiát is.

Az ifjú Nádasdy huszonkét éves volt, amikor ügyes cselt vetett a töröknek Berzencénél, s ezzel elindult fényes katonai pályafutása. Mindig is félte őt a török, aki az 1586-os koppányi csatában ismerte fel benne igazán a veszélyes ellenfelet. Dicsőséges haditettek hosszú sorát hajtotta végre Nádasdy Ferenc hol itt, hol ott bukkanva fel az Esztergom és a Dráva között elterülő hatalmas dunántúli területen. De nem csak a nagyobb ütközetekben jeleskedett katonáival együtt. A kertészkedéssel, lantpengetéssel töltött napokon is át-átcsapott embereivel a török által uralt területekre. Ahogy akkoriban mondták: fejeket szedni. Alaposan megszegve ezzel egyébként az 1568-ban kötött drinápolyi béke rendelkezé­seit, és emiatt rengeteg panasz érkezett török részről a bécsi udvarba.

Nádasdy széles körben elterjedt ragadványneve a fekete bég volt.

A katonai vitézség dolgát a 16. században nem lehetett elválasztani a politika világától. Az 1555-ben született Nádasdy Ferenc Bécsben tanult, de később – belekeveredve immár a politika világába – nem az aulikus nemességhez, hanem az ellenzék táborához húzott inkább. Személy szerint pél­dául Báthory Istvánhoz. Nádasdy előbb a Dunántúl főkapitánya lett, ami nemcsak rendkívül magas katonai posztot jelentett, de hatalma direkt vagy áttételes módon kiterjedt az élet legtöbb területére is. Az 1601-es esztendőben aztán még feljebb lépett a politikai ranglétrán, a helytartó érsek tanácsadója lett, ami egyben ellenőrző feladattal is járt. Aki ezt a tisztséget kapta, az az ország első bárójává lépett elő egyben. Nádasdy Ferenc ezzel megelőzte Thurzó György és Forgách Zsigmond nagyurakat, a későbbi nádorokat is a bárók sorában.

Nádasdy fiatalon, mindössze húszévesen nősült, 1575-ben. Az ara, Bárthory Erzsébet pedig még szinte gyermek, tizenöt éves volt ekkor. Az igazsághoz tartozik, hogy a vele járó hozománnyal ugrott meg jól érzékelhetően Nádasdy Ferenc vagyona. Házasságukból hat gyermek született. Hogy milyen volt ez a frigy, arról nem maradtak fönn feljegyzések, de rossz nemigen lehetett, ha még házasságuk huszadik évében, sőt még utána is szült gyermeket Erzsébet. (A leghíresebb leszármazott az unokájuk, Nádasdy III. Ferenc lett, akit I. Lipót lefejeztetett 1671-ben, mert részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben.) Nádasdy 1604 januárjában halt meg Sárváron. Negyvennyolc éves volt. Néhány hónappal előbb, 1603 szeptemberében még fényes diadalt aratott a török fölött Adonynál.

Nemcsak egy vitéz és a művészeteket pártoló főúr hagyta itt ezzel az árnyékvilágot, de egy olyan arisztokrata is, aki sokat tett a protestantizmus magyarországi elterjedéséért. Sárvári könyvsajtójában nyomtatták ki a kor egyik leghíresebb protestáns hitvitázójának, Magyari Istvánnak a mű­veit. Nem csupán reneszánsz szellemét hagyta az utókorra Nádasdy Ferenc, de itt maradt az a féltékenység is, amit például Thurzó György érzett, amikor Nádasdy hirtelen elé került a bárók sorában. Nádasdy immár halott volt, Thurzó pedig miután nádor lett, nemsokára lecsapott az özvegyére, Báthory Erzsébetre.