Történelem

Objektíven tanítani a történelmet

Az ideológiai előítéletek még mindig nem engedik a tisztánlátást – mondja a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke

A magunk útját szeretnénk járni, nem akarunk beállni egyik szekértáborba sem – mondta lapunknak Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke. Az új szervezet első, bemutatkozó konferenciáján, amelyet szombaton a budapesti Eötvös József Collegiumban rendeznek meg, a történelemoktatás mellett a Gulag világa lesz a fő téma.

nanay
Nánay Mihály: El akarjuk oszlatni a tévhiteket (Fotó: Varga Imre)

Az átpolitizálódott, ideologikus történelemoktatással szemben objektív, korrekt szakmai módon kívánnak közelíteni a történelemoktatás és a történettudomány kérdéseihez, arról valódi együttgondolkodást és diskurzust beindítva. Főként ez motiválta a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének ez év tavaszi létrehozását – mondta el lapunknak Nánay Mihály, az új szervezet elnöke, az óbudai Árpád Gimnázium történelemtanára. – Fő célunk a történelmi ismeretek megosztása, a fórumteremtés tagjaink számára, szeretnénk elősegíteni a kommunikációt és az együttműködést a köz- és a felsőoktatásban, a tudományban, valamint a közgyűjteményekben dolgozó kollégák között.

Az Eötvös Collegiumban tartandó szombati konferencián a már több mint száz tag először találkozhat egymással, egyúttal a szélesebb nyilvánosságnak is szeretnék bemutatni az egyesületet. A konferencia első felében a történelemoktatás aktuális kérdései kerülnek terítékre, például az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetői mutatják be a tanárképzés átalakulását, a történelemtanítás új megközelítéseit, valamint az új generációs tankönyveket. A rendezvény második részében a Gulag-emlékévhez kapcsolódva megpróbálják körbejárni a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját, azt, hogy több mint hatszázezer honfitársunkat miért és hogyan hurcolták a Szovjetunióba, ott milyen szenvedéseken mentek keresztül, hogyan élték túl a szovjet lágerekben a megpróbáltatásokat, és a szerencsés hazatérők élete hogyan alakult a Kádár-rendszerben.

Arról is lesz előadás, hogy ezt a nemzeti tragédiát hogyan lehet az iskolai történelemoktatásban úgy megjeleníteni és elbeszélni, hogy a fiatalok megértsék és lélekben átéljék elődeink szenvedését, mert úgy tapasztaljuk, hogy ez is a történelmi fehér foltjaink közé tartozik – teszi hozzá Nánay Mihály. Az egyesület nem titkolt célja az is, hogy felderítse a magyar történelem kevésbé ismert kérdéseit, tabutémáit, segítsen rávilágítani a gyakran ideologikus alapozású tévhitekre és torzképekre, amelyek még mindig jelen vannak a köztudatban és a történelemoktatásban is. A kerek évfordulókhoz kapcsolódva szeretnék körüljárni a fontos történelmi eseményeket, például jövőre lesz az osztrák–magyar kiegyezés százötvenedik évfordulója, a bolsevik hatalomátvétel századik évfordulója is, és még mindig zajlik az első világháború centenáriuma. – Tervezünk egy első világháborúval foglalkozó konferenciát, mert az a tapasztalatunk, hogy a másodikhoz képest indokolatlanul kevés figyelem és érdeklődés övezi. Például nem közismert, hogy az első világháborúban sokkal több magyar katona esett el, mint a másodikban, ennek ellenére magyar szempontból katonai­lag sikeresebb volt, hiszen egészen az 1918. őszi összeomlásig, négy éven keresztül három fronton önfeláldozóan és eredményesen helytállt a Monarchia hadserege. Nekem a doktori témám Habsburg József Ágost főherceg élete és politikai tevékenysége, ő mint első világháborús tábornok egyáltalán nem ismert, holott hadtest-, majd hadseregparancsnokként komoly szerepe volt a Kárpátok védelmében és a Doberdó tartásában, majd az erdélyi arcvonalon a román hadsereg visszaszorításában is – mondta az elnök.

Nánay Mihály szerint még bőven vannak fehér foltok, egyoldalú, torz nézetek a Horthy-korszakot illetően is, amelyről ma szinte nehezebb objektíven gondolkodni, nyílt párbeszédet folytatni az ideologikus, politikai áthallások miatt, mint az 1980-as években. Keveset tudunk a határon túli magyarság sorsáról, a diszkrimináció és az erőltetett asszimiláció hétköznapi gyakorlatáról is. Úgy véli, nemcsak a társadalmi nyilvánosságban, de a történelemoktatásban is jelen vannak a politikai-ideológiai szekértáborok, és az előítéletek nem engedik a tisztánlátást, a méltányos megközelítést és értelmezést. A már jelentős múlttal rendelkező Történelemtanárok Egylete kapcsán hangsúlyozza: „Mi nem vagyunk »ellenegyesület«. Hahner Péter alelnök kollégám fogalmazta meg, ha egy országban működik több tucat bélyeggyűjtő egyesület és több száz fociklub, akkor történelemtanár egyesületből is megfér egymás mellett kettő. Mi a magunk útját szeretnénk járni, a saját kérdésfeltevéseinket, a saját programunkat megvalósítani, és nem másokhoz igazodni.”

Az új szervezet gyakorlatias, a pedagógusok ismeretszerzését és munkáját segítő szakmai tevékenységet folytat, ezért hozták létre saját honlapjukat (www.tortenelemoktatok.hu), amelyen különféle szakmai segédanyagok, a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos adatbázis, tematikus érettségi feladatgyűjtemény, könyv-, film-, kiállítás- és egyéb ajánlók is találhatók. Az egyesületnek van már saját Facebook-oldala is, együttműködnek a Rubicon folyóirattal, és kapcsolatokat építenek más ismeretterjesztő médiumokkal, csatornákkal is. Évente két konferenciát, nyaranta történelemtanári találkozót terveznek, s nagy hangsúlyt helyeznek a tanulmányi versenyekre, a tehetséggondozásra, a digitális tananyagfejlesztésre is.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom