Tudomány

Már a római korban csatorna kötötte össze a tavat a Dunával

A siófoki fazsilipet 1863-ban helyezték használatba

Nemcsak napjainkban okoz vissza-visszatérően gondot a Balaton ingadozó vízszintje, korábban már többször is próbálták szabályozni.

Az első kísérlet még a Római Birodalom idejében történt, amikor is a birodalom emberei elkezdték a Sió-csatorna kiásását. Céljuk az ennek vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizek levezetése volt. A Sió-völgy történetének erről a jelentős eseményéről bizonyos Galerius császár (Kr.u. 203–311) uralkodásának idején arról számoltak be, hogy a Pelso – azaz a Balaton – nevű tavat 293-ban a Dunába csapolták le. Nem más, mint a neves történetíró, Sextus Aurelius írta le, hogy Galerius császár a Keszthelytől délre, a mai Fenékpusztánál (Valcum) vezetett hadiút és átkelőhely biztonságának megteremtése végett szabályoztatta a tó vízszintjét, és a körülötte lévő területeken kiirtatta az erdőt.

A biztosító zsilipről sokan – közöttük Virág Benedek – úgy tartják, hogy az egy átvágott, a Balaton vize által átjárhatóvá tett homokturzás volt. Ez azonban a népvándorlás korában eltűnt. Hogy a Balaton vízszintingadozása igen nagy lehetett, arra többek között az a tény utalhat, hogy korábban a tó mentén jelentősebb település csak a magasabb helyeken alakult ki (például Tihany, Szigliget). Egészen a 19. század elejéig kellett várni arra, hogy a Sió-csatornánál ismét komolyabb munkák kezdődjenek. Így 1811-ben újraásták a csatornát, s 1825-ben a Sárvíz-Kapos vizei lefolyásának elősegítésére újra beavatkoztak nyomvonalába. Majd 1848-ban Széchenyi István kinyilvánította, hogy rendkívüli jelentőségű a Balatont a Dunával összekötő Sió hajózásra alkalmassá tétele. Ez azt jelentette, hogy a Sió már nemcsak a Balaton vízszintjének szabályozását szolgálta, hanem a Balaton és a Duna közötti egyetlen vízi közlekedési útvonalként is szolgált. Mindezek egy jól átgondolt és nem csak a Balaton vízügyeit érintő nagyszabású terv részei voltak. Ebben fontos cél volt a Balaton körüli mocsarak lecsapolása és bevonásuk a mezőgazdasági művelésbe. Ugyanígy kitüntetett szerepe volt a balatonfüredi kikötő biztonságossá tételében és a vidék fejlődésében hatalmas előrelépést jelentő Budapest–Adria vasútvonal biztonságának megteremtésében. Ez azt jelentette, hogy az 1858-ban építeni kezdett vasútvonalat meg kellett védeni a víz- és a jégkároktól. Már csak azért is, mert például 1860-ban és 1862-ben a magas vízállás erősen megrongálta a vasúti töltést.

Nagy jelentőségű esemény volt a Sió történetében 1863-ban a siófoki fazsilip felépítése, amelyet azután folyamatosan fejlesztettek, és 1891-ben már falazott kivitelben adták át. A századforduló után, 1908-ban elkezdték a Sió bővítését, de ezt csak 1936-ban fejezték be. Öt évvel később, 1941-ben a meder bővítési munkái kezdődtek el, ám közbeszólt a második világháború, és 1947-ben ereszthették vízre az első hajót a Sióból a Balatonra. Ma a hajózsilip már alkalmas akár 1200 tonnás uszályok és nagyobb méretű hajók átbocsátására is. Hossza 84, szélessége 12 méter. A vízlépcső 2,5 méteres szintkülönbséget tud tartani a Sió és a Balaton között.

A 20. században néhány megdöbbentő rekordadat köthető a zsilip történetéhez. Így 1965-ben például olyan magas volt a Balaton vízállása, hogy 1791 tómillimétert engedtek le belőle, ami azt jelenti, hogy egymilliárd-nyolcvanmillió köbméter Balaton-vizet zúdítottak a Sióba. Ez a tó átlagos víztömegének a fele. A zsilip kizárólag a maximális vízszint szabályozására (csökkentésére) alkalmas. Aszályos időszakokban a zsilip zárva tartásával foghatjuk meg a Balaton vizét. Így történt 2000 és 2005 között. Ez az öt év volt a zsilip történetében a leghosszabb időszak, amikor nem eresztettek a Balatonból egy csepp vizet sem a Sió-csatornába.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom