Történelem

Kevés helyen van átmeneti otthon

A bajba került családok gyermekeinek ideiglenes gondozására szolgáló intézményekből csak harminchárom működik az országban

A szülők gondoskodását igyekeznek pótolni a gyermekek átmeneti otthonaiban, ahová a nehéz helyzetbe jutott családokból kerülhetnek. Céljuk, hogy segítsék a gyermek felzárkózását, támogassák őt abban, hogy rendezze szüleivel való kapcsolatát és mihamarabb „hazagondozzák”, vagy ha erre nincs mód, akkor örökbefogadókat keressenek neki.

Gyermekotthon
Menedék néhány hónapra. Egy a harmincháromból – a Bárka otthon (Fotó: Varga Imre)

Előfordulnak olyan helyzetek, amikor gyermekek valamilyen okból – családi problémák, betegség, lakhatási gondok miatt – ideiglenesen szülői felügyelet nélkül maradnak, vagy szüleik nem tudják megfelelően ellátni őket. Az ilyen helyzetekre hozták létre a gyermekek átmeneti otthonait, amelyekben igyekeznek pótolni a szülői gondoskodást, a biztonságot. A gyermek a szülők kérésére kerül az intézménybe, a cél az, hogy mihamarabb – ha a körülmények rendeződnek – újra a családjával élhessen. Kiemelt szempont, hogy a gyermeknek az otthonban is megmaradjon az intenzív, akár napi kapcsolata a szüleivel, ha konfliktus volt közöttük, az rendeződjön, és lehetőleg ne szakadjon el óvodájától, iskolájától, az orvostól, a védőnőtől, azaz azoktól, akik segíthetik.

A lehetséges segítőkkel való kapcsolattartás azonban gyakran meghiúsul, hiszen egész Magyarországon csupán harminchárom ilyen intézmény működik, bár minden húszezer lelkesnél nagyobb településen létre kellene hozni gyermekek átmeneti otthonát. A települések jelentős része tehát nem tesz eleget kötelezettségének – hangzott el a közelmúltban egy gyermekvédelmi konferencián. Az otthonok többségét a gyermekjóléti szolgálatok alapították, az önkormányzatok működtetik, és kizárólag saját településükről fogadnak gyermekeket, illetve azokból a helységekből, amelyekkel erre szerződtek. Csupán egy otthon rendelkezik országos illetékességgel.

A szakmai tanácskozáson beszámoltak arról is, hogy a gyermekek között egyre több a magatartási problémás, a szocializálatlan, sokan közülük nem járnak iskolába, felzárkóztatásra szorulnak, rendezetlen a kapcsolatuk a szülőkkel, vagy pszichés gondokkal küzdenek. Gyakori eset az is, hogy a családból való kiemelés előtti utolsó esélyként költözik be a gyermek, máskor azért, mert a családok átmeneti otthonában – ahová szüleivel együtt mehetne – nincs hely. Ez azonban nem oldhatja meg a család problémáit, ráadásul a gyermeket is elbizonytalanítja.


Napi szinten tarthatják a kapcsolatot a szülőkkel

5 perces interjú: Mihály Blanka, a Bárka Gyermekek Átmeneti Otthonának vezetője
mihály-Blanka
– Igaz-e, hogy Magyarországon az előírtnál sokkal kevesebb gyermekek átmeneti otthona működik?

– A húszezresnél nagyobb településeket 2005 óta törvény kötelezi arra, hogy gyermekek átmeneti otthonát létesítsenek. Ehhez képest harminchárom ilyen intézmény működik Magyarországon, közülük tizennégy a fővárosban. Budapesten kívül 59 helyett csupán 19 településen van ilyen intézmény. Tehát egyenetlen az elosztás, a településeknekcsak a töredéke teljesíti kötelezettségét, és vannak megyék, ahol egyetlen átmeneti otthon sincs.

– Mi ennek az oka?

– A gyermekeknek körülbelül háromnegyede hazamegy az átmeneti otthonokból, egynegyede azonban gyermekotthonba kerül, ha a családnak nem sikerül megoldania a krízishelyzetet. Hatékony szolgáltatásról van szó, amely lényeges segítséget nyújt a családoknak. Az átmeneti otthonban lévő gyermek törvényes képviselője továbbra is a szülő, aki bármikor bejöhet az otthonba, részt vehet gyermeke életében. Így a gyermek továbbra is a családjához tartozik. Az átmeneti otthon viszonylag új láncszem a gyermekvédelemben, 1997-ben vezették be, és még nem igazán terjedt el. Addig két lehetőség létezett: a család vagy a gyermekotthon. Ez lehet az egyik oka annak, hogy kevés ilyen intézmény van. A másik az, hogy míg a gyermek a családban él, addig a helyi önkormányzat finanszírozza a gyermekvédelmi ellátást, így a GYÁO-t is. Ha azonban nagy a baj, és a gyermek szakellátásba kerül, azaz kiemelik a családból, az ellátás költségei már nem az önkormányzatot terhelik. Az átmeneti otthonnak magasak a költségei, az állam pedig csupán ezek egyharmadát, egynegyedét biztosítja normatív támogatásként, a többit a helyi önkormányzatnak kell hozzátennie. Ebben az évben változott ugyan a normatív támogatás formája, de ezt még nem tudjuk pontosan felmérni, hogy mit jelent.

– Miként lehetne érdekeltté tenni az önkormányzatokat gyermeke átmeneti otthona létrehozásában?

– Megoldás lehetne például, ha nem volna ilyen erős határ az alapellátás és a szakellátás között, és a települési önkormányzatnak hozzá kellene járulnia a gyermek szakellátásának költségei­hez is. Akkor nem járna jobban abban az esetben, ha „lepattintja a problémát”, és megítélésem szerint többet fektetne a megelőzésbe, például GYÁO létrehozásába, fenntartásába. A gyermekotthoni ellátás nagyjából napi hat-hétezer forintba kerül, egy hónap alatt tehát kétszázezerbe. Ez az átmeneti otthonokra is igaz, viszont a gyermekek jelentősen kevesebb ideig, csak hónapokig maradnak a GYÁO-kban, míg a gyermekotthonokban gyakran éveket töltenek el.

– Mi történik azokon a településeken, ahol nincs GYÁO? Mi lesz a krízisbe jutott családok gyermekeivel?

– Az átmeneti otthon erőssége, hogy a szülő minden folyamatban, akár a gyermek napi gondozásában – például a fürdetésében is – részt vesz. Közben azonban meg kell tennie mindent azért, hogy megoldódjon a probléma, amely miatt gyermeke az otthonba került. A szociális munka módszereivel segítenek nekik ebben, és folyamatosan kapcsolatban állnak a gyermekjóléti szolgálattal. Ha viszont nincs GYÁO a településen, akkor a hatóság elrendeli a gyermek ideig­lenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét, és befogadó szülőnél vagy gyermekotthonban helyezi el. Itt azonban – számos ok miatt – igen kicsi az esélye annak, hogy a szülő részt tudjon venni ilyen intenzíven gyermeke életében, azaz rendkívül súlyosan sérülnek a gyermek jogai.



Nem egyszerű az ellátás hatékonyságának mérése

Az átmeneti otthonban nyújtott ellátások célja, hogy biztosítsa a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. Az ilyen otthonok feladata, hogy segítse a gyermek hazagondozását, és ha valamilyen okból nem térhet vissza a vér szerinti családba, gondoskodjon az örökbe adásáról. Ha örökbefogadásra nincs lehetőség, az otthonban a gyermeket fel kell készíteniük az önálló életre. Összetett és sokdimenziós ellátásról van szó, így a hatékonyság mérése sem egyszerű feladat. A sikeresség ugyanis nem csupán a gyermekvédelmi szakellátó rendszeren múlik. Komoly hatása van például annak, hogy a szülőknek vagy a fiataloknak van-e munkalehetőségük, lehet-e javítani a lakhatási feltételeken, rendelkezésre áll-e a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi alapellátó rendszer, kellően befogadó-e az iskola, vannak-e eszközeik a pedagógusoknak arra, hogy segítsék a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási gondokkal küzdő gyermeket.


A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom