Tudomány

Erősen védelmezte hitét és egyházát az elnyomóktól Mindszenty József

Hetven évvel ezelőtt, a második világháborút követően foglalta el az esztergomi érseki széket az utolsó magyar hercegprímás

Minden elnyomással és egyházellenes politikai erővel szemben fellépett Mindszenty József hercegprímás, akit a nyilasok és a kommunisták is bebörtönöztek. A főpásztort hetven éve iktatták be az esztergomi érseki tisztségbe.

Mindszenty József 20151007
Mindszenty József 1947-ben. Nem ismert megalkuvást (Forrás: Fortepan.hu)

Ma hetven éve, 1945. október 7-én iktatták be esztergomi érseki tisztségébe Mindszenty Józsefet, az utolsó magyarországi hercegprímást. Vészterhes idők voltak, hiszen a második világháború borzalmain alig volt túl a társadalom, miközben már kezdte kimutatni foga fehérét a szovjet támogatással erősödő, majd nemsokára egyeduralomra törő kommunista párt. Hamarosan megkezdődtek az egyházellenes intézkedések, a földek és ingatlanok elkobzása, az iskolák erőszakos államosítása, végül a szerzetesrendek feloszlatása – ezzel együtt pedig az egyházellenes hangulatkeltések, koncepciós perek, letartóztatások.

A magyar katolikus egyház új vezetője Pehm József néven született 1892. március 29-én a Vas vármegyei Csehimindszenten, földműves családban. Nevét 1941-ben magyarosította, 1915-ben szentelték pappá, káplán, később plébános és hittantanár is lett. Az első világháborút követő forradalmak idején ellenzéki magatartása miatt internálták, a harmincas években, már pápai prelátusként, szembeszállt Gömbös Gyula politikájával, majd a nyilaskeresztes mozgalommal. Az újabb világháború végén tiltakozott a zsidóüldözések ellen, kiállása miatt letartóztatták, az 1944-től a veszprémi püspöki székbe kerülő Mindszenty Sopronkőhidán is raboskodott. A szovjet csapatok bevonulásakor szabaduló, akkor ötvenhárom éves főpásztor ilyen előzmények után került az érseki székbe.

Borítékolható volt, hogy az elveihez, így a hit és az egyház védelméhez mindenfajta elnyomással szemben ragaszkodó, megalkuvást nem tűrő hercegprímás hamarosan összetűzésbe kerül az egyre erősödő, Rákosi Mátyás nevével fémjelzett rezsimmel. Annál is inkább, mert Mindszenty még a földosztást is ellenezte, de felemelte a szavát a kommunisták vezette politikai rendőrség tevékenysége, a németek kitelepítése, a katolikus sajtó korlátozása kapcsán, tiltakozott a hitoktatás fokozatos felszámolása, az egyházi intézmények államosítása ellen. Így nemsokára célpontjuk lett a teljhatalomra törő rákosistáknak, akik durva kampányt indítottak személye ellen. Jellemző erre a tevékenységre, hogy szócsövük, a Szabad Nép című napilap riporterei még a szülőfalujába is ellátogattak, megszólítva néhány helyi illetékest, akik a propagandacikk szerint „népnyúzóként” emlékeztek a főpásztorra.

Az üldöztetés ellenére egyre népszerűbb Mindszentyt aztán 1948 karácsonyán hurcolták el az államvédelmi hatóság emberei. A vád: hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés. A hírhedt székházban, az Andrássy út 60.-ban heteken keresztül kínozták, majd hamar életfogytiglani börtönre ítélte a népbíróság. A népügyész halálbüntetésért fellebbezett, de a 1949. július 6-i másodfokú tárgyaláson, vélhetően az immár nemzetközi felháborodás hatására, az elsőfokú ítéletet hagyták helyben, büntetését 1955-ben egészségi okokból felfüggesztették, házi őrizetbe került.

Az 1956-os forradalom idején, október 30-án este Felsőpetényből szabadították ki, az eseményeket szabadságharcnak minősítette, ám elítélte a magánbosszút. A szovjetek november 4-i bevonulása elől az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahonnan a Szentszék, Washington és a magyar kormány megegyezése nyomán, csak 1971. szeptember 28-án utazhatott tovább Rómába, majd Bécsbe. Innen végezte aztán a külföldön élő magyarok lelki gondozását, ám elutasította VI. Pál pápa kérését, hogy mondjon le az esztergomi érseki tisztségről. A Szentatya később nyugállományba helyezte Mindszentyt, aki a döntést tudomásul vette, ám nyilvánosan bírálta. A főpásztor 1975. május 6-án hunyt el a bécsi irgalmasok kórházában.

A rendszerváltozás után, 1990. március 14-én a magyar parlament Mindszentyt is koncepciós per áldozatának nyilvánította, ezzel rehabilitálta, majd 2012-ben a Legfőbb Ügyészség ugyancsak kimondta teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását, az eljárást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kezdeményezte. Mindszenty József Mariazellből hazahozott hamvait 1991. május 4-én helyezték végső nyugalomra az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában, a boldoggá avatási eljárása folyamatban van.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom