Tudomány

Azonnali lépéseket követel a hatékony klímavédelem

A Paksi Atomerőmű a hazai áramtermelés felét biztosítja alacsony áron, klímabarát módon, így hozzájárulva az importfüggőség csökkentéséhez és az energiabiztonság növeléséhez

A következő évtizedek a megújuló és az atomenergia szerepének növekedéséről fognak szólni a világ energiatermelésében. A károsanyag-kibocsátás csökkentése ugyanis már nem választás kérdése, az emberiség jövője a tét.

17 20181217
(Fotó: Vincze Bálint)

Extrém melegek vagy hidegek, csökkenő sarki jégtakaró, a tengerszint emelkedése – néhány olyan tényező, amelyek már ma is, az egyelőre egy Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés világszerte érezhető negatív hatásaként jelenik meg. A klímaváltozás, illetve annak elsőrendű okaként számon tartott globális szén-dioxid-kibocsátás kapcsán egyre több nemzetközi szervezet kongatja a vészharangot, nem véletlenül. A légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége tavaly rekord mértékben, csaknem másfél százalékkal emelkedett a megelőző évi szinthez képest – ekkora növekedést korábban még soha sem regisztráltak.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) több mint hatezer tudományos elemzést összesítő jelentése szerint ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése – az iparosodás előtti időszakhoz képest – 1,5 Celsius-fok alatt maradjon, gyors, kiterjedt és korábban nem tapasztalt változásokra van szükség az emberi társadalom minden területén. Ha két Celsius-fok helyett „csak” ennyivel melegedne fel az átlaghőmérséklet, akkor 2100-ra a világtengerek szintje tíz centiméterrel lenne alacsonyabb, illetve a Jeges-tenger nyári jégmentességének gyakorisága a legalább évtizedenként egy alkalomról évszázadonként egyre csökkenhetne. Két Celsius-fokos melegedés esetén a korallzátonyok szinte mindegyike eltűnne, másfél Celsius-foknál pedig hetven–kilencven százalék közötti lenne a veszteség mértéke. Jól látható, hogy minden tizedfok számít, hiszen 1,5 Celsius-fok vagy afeletti globális felmelegedés esetén jelentős, akár visszafordíthatatlan globális változások indulnának, amelyek negatív környezeti és társadalmi hatásai szinte beláthatatlanok.

Az emberiségnek közben mind több energiára van és lesz szüksége, az üvegházhatású gázok kibocsátását ugyanakkor csökkenteni kell. Mindez a megújulók és az atomenergia mint alacsony kibocsátású technológiák szerepére hívja fel a figyelmet. Az atomenergia a Magyarországon nagy termelési potenciál­lal nem rendelkező vízi erőművek után a világ második legnagyobb, alacsony kibocsátású energiatermelési módja, a globálisan tisztán megtermelt áram harminc százalékát nukleáris reaktorok állították elő 2016-ban. Magyarország számára is a megújuló és az atomenergia alkalmazása jelenti a fenntartható energetika jövőjét.

A Paksi Atomerőmű szén-dioxid-kibocsátásmentes villamosenergia-termelésével biztosítja az energiaellátás alapját hazánkban, segítségével a hazai energiatermelés egyik alapvető célja is teljesülhet, hogy megfeleljen az európai uniós, valamint a nemzetközi éghajlatvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseknek. A Paksi Atomerőmű a hazai áramtermelés felét biztosítja alacsony áron és klímabarát módon, hozzájárulva az importfüggőség csökkentéséhez és az energiabiztonság növeléséhez, negyven éve káros anyagok kibocsátása nélkül, stabilan, biztonságosan és megbízhatóan üzemel. A jelenleg működő négy paksi blokk által megtakarított oxigén kétmillió ember szükségletét fedezi, ami gyakorlatilag megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet az összes magyarországi erdő termel meg egy év alatt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom