Tudomány
Halálos titkot rejtenek Csernobil romjai
Percek alatt megöl bárkit

A tudósok szerint már fél perc közelség is elég ahhoz, hogy a szervezetünk károsodjon a sugárzástól. Ezért tartják sokan Csernobil legsötétebb és legijesztőbb örökségének ezt a furcsa, fekete képződményt – olvasható a LAD Bible cikkében.
Csernobil legsötétebb öröksége: mi valójában az „elefántláb”
Az elefántláb egy nagy, fekete, megkeményedett massza az egykori csernobili atomerőmű egyik folyosóján. A neve onnan ered, hogy a felülete ráncos, göröngyös, és egy óriási állat, egy elefánt lábára emlékeztet.
Ez a képződmény nem egy hétköznapi kődarab. Beton, homok és megolvadt nukleáris fűtőanyag keveréke. A tömege nagyjából két tonna, mérete körülbelül egy méter. Az elefántláb a csernobili katasztrófa közvetlen következménye, a felrobbant reaktor megdermedt belseje.
Hogyan alakult ki?
1986 áprilisában a csernobili atomerőmű négyes reaktora felrobbant. A baleset az emberiség történetének egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája lett. A robbanás után a reaktorban lévő urán fűtőanyag túlhevült és megolvadt.
A hatalmas hő, a gőz és az olvadt fűtőanyag összekeveredett a reaktor szerkezeti anyagaival.
Így jött létre egy mintegy 100 tonnás, izzó, veszélyes anyagáradat. Ez a keverék átszivárgott az erőmű alsó szintjein, végigfolyt a pincén, majd idővel kihűlt és megszilárdult. A megszilárdult massza egyik legnagyobb darabja lett az, amit ma „elefántláb” néven ismerünk. Ez a képződmény Csernobil mélyén, a négyes reaktor alatti részen található.
Miért ennyire veszélyes?
Az elefántláb azért olyan veszélyes, mert még ma is erős radioaktív sugárzást bocsát ki. Amikor a baleset után a mentőcsapatok először lejutottak a négyes reaktor alatti járatba, azonnal látták, hogy a fekete, lávaszerű masszát nem szabad megközelíteni. Ehelyett kamerákat toltak a közelébe, hogy felvételeket készítsenek. Így látta a világ először az elefántlábat, Csernobil egyik legfélelmetesebb maradványát.
A beszámolók szerint:
- 30 másodperc az elefántláb közelében szédülést és erős fáradtságot okozhat.
- Két perc után súlyos sejtkárosodás lép fel.
- Négy perc elteltével hányás, hasmenés és láz jelentkezhet.
- Öt perc után pedig halálos dózisú sugárzás érheti a testet.
Nem véletlen, hogy sokan a világ legveszélyesebb tárgyának tartják ezt az anyagot: amikor először megmérték az elefántláb sugárzását, kiderült, hogy a massza óránként csaknem 10 000 röntgent bocsátott ki. Ezt úgy írták le, mint körülbelül négy és fél millió mellkasröntgennek megfelelő sugárzást – derül ki az Origo cikkéből.
