Történelem
A viking kereskedelmi útvonalak eljutottak az Északi-sarkvidékre
A vikingek hírhedt portyázók voltak, de kereskedők is, akik hatalmas kereskedelmi útvonalakat hoztak létre, amelyek a 8–11. században virágoztak
Az Egyesült Királyság és Európa kutatói a viking kereskedelem mértékét a mai Németország területén egy egykori viking kereskedelmi központban talált hajfésűkkel szemléltetik. A fésűk szarvasagancsból készültek, de egy több száz kilométerre található fajból.
A viking korszak egyik legfontosabb kereskedelmi városa Hedeby volt, amely a Jütlandi-félsziget déli végének közelében, az akkori Dániában található. (A hely ma Észak-Németország része, bár magát a várost csaknem ezer évvel ezelőtt elhagyták.)
Hedeby a viking kori Európa egyik legnagyobb városi települése volt, amely összekötő kapocsként szolgált az Északi- és a Balti-tenger, valamint Skandinávia és Észak-Európa kulturális világa között.
Úgy tűnik, hogy a város az agancsfeldolgozás központja is volt – jegyzik meg a kutatók a korábbi kutatások során a helyszínen talált mintegy 288 ezer agancslelet alapján. Ezek a leletek többnyire a csontfésűk gyártásából származó hulladékanyagok.
Az agancsfésűkben található kollagén vizsgálatával a kutatócsoport megpróbálta azonosítani, hogy az agancsok melyik szarvasfajtól származnak, és így fényt deríteni földrajzi eredetükre.
A Zooarchaeology by Mass Spectrometry (ZooMS) nevű módszerrel megállapították, hogy a fésűk akár 90 százaléka rénszarvas (Rangifer tarandus), más néven karibu agancsából készült.
Mivel rénszarvascsordák csak Észak-Skandináviában éltek, ez arra utal, hogy vagy az agancsokat, vagy magukat a fésűket importálták Hedebybe.
Ha a fésűket importálták, akkor ez arra is utal, hogy Hedeby és a távoli észak között hosszú távú, nagyszabású kereskedelmi kapcsolat állt fenn – állítja a kutatócsoport.
Eredményeik pedig arra utalnak, hogy ez a kapcsolat már i. sz. 800-ban létezett – mindössze hét évvel az angliai Lindisfarne viking rajtaütése után, amelyet a viking korszak hajnalaként szoktak emlegetni.
„Egy sor kérdésre kezdtünk választ kapni a viking-kori Britannia és Skandinávia utazásának és kereskedelmének időzítésével kapcsolatban” – mondja Steven Ashby, a Yorki Egyetem régésze.Ashby és kollégái megjegyzik, hogy még sok mindent meg kell tudnunk a viking kori életről, többek között azt, hogy az emberek hogyan mozogtak, és hogy a viking világ különböző részei általában véve mennyire voltak összeköttetésben egymással.
Az új tanulmány a vikingekkel kapcsolatos kutatások egy olyan irányzatának része, amely a Hedebyhez hasonló városi központok és az olyan távoli északi városok, mint Kaupang vagy Birka közötti kapcsolatok megértésére törekszik Skandináviában. „A Hedebyben végzett munka különösen érdekes, mivel a hegyvidéki vagy sarkvidéki Skandinávia hegyei és a kontinentális Európa kapujában lévő nagyváros közötti kapcsolatokról árulkodik” – mondja Ashby.
Hozzáteszi, hogy „a kilencedik század egy olyan időszakára utal, amikor ezek az északi kapcsolatok különösen erősek lehettek”.
