Történelem

Dél-Afrika száraz régiói egykor ősi tavaknak adtak otthont

Eredményeik egy változatos és termékeny régió képét festik

A közelmúltban felfedezett bizonyítékok alátámasztják az ősi tavak létezését Dél-Afrika rendkívül száraz területein, amiből arra következtettünk, hogy a kőkorszaki emberek a kontinensen a kezdetben véltnél szélesebb körben lakhattak – írja a Heritage Daily

Dél-Afrika száraz régiói egykor ősi tavaknak adtak otthont
Dél-Afrika száraz régiói egykor ősi tavaknak adtak otthont
Fotó: MARCO LONGARI / AFP

A Leicesteri Egyetem által végzett tanulmány azt javasolja, végezzenek további régészeti kutatásokat  Dél-Afrika régészeti leleteiről a nemzetközileg is jól ismert belső területeken, amik további ismereteket tárhatnának fel, és betekintést engednének őseink viselkedésébe és vándorlásaiba.

Jelentős erőfeszítéseket tettek a kőkorszaki régészeti leletek feltárására Dél-Afrikában, különösen az elmúlt 150 ezer évre vonakozóan. Az emberi lakhatásról és az ország hatalmas belső területein elérhető erőforrásokról szóló ismereteink azonban a közelmúltig nagyrészt ismeretlenek maradtak.

Egy dél-afrikai, egyesült királyságbeli, egyesült államokbeli és francia kutatókból álló többnemzetiségű csoport által végzett közelmúltbeli tanulmány meggyőző bizonyítékokat tárt fel arra vonatkozóan, hogy Dél-Afrika jelenleg száraz belsejében több nagy víztömeg létezett az utolsó jégkorszakban. 

Pontosabban, ezek a tavak körülbelül 50-40 ezer évvel ezelőtt, majd 31 ezer évvel ezelőtt is fennmaradtak. A kutatók pontosan meg tudták becsülni az ősi tavak feltöltéséhez szükséges vízmennyiséget, amely lehetővé tette a kialakulásukhoz szükséges éghajlati változások, valamint a régió hidrológiájára, növény- és állatvilágára gyakorolt ​​hatásuk rekonstruálását.

A kutatók eredményei egy változatos és termékeny régió képét festik elénk, amely képes volt ellátni a korabeli vadászó-gyűjtögető közösségeket.

A csapat tagja, Dr. Andrew Carr, a Leicesteri Egyetem Földrajzi, Geológiai és Környezetvédelmi Karának munkatársa elmondta: „Jelenleg ez a legjobb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy mikor léteztek ezek a tavak. Tudjuk, hogy az utolsó jégkorszakban időnként emberek is jelen voltak, mivel a régészeti anyagok szétszóródtak a táj felszínén. 

Ezek a területek ma barátságtalannak tűnnek, de a múltban látszólag sokkal kevésbé voltak azok, és ez hatással van arra, hogy az embercsoportok mikor és hogyan használták a tájat, és potenciálisan hogyan kapcsolódtak egymáshoz.”

A tudósok csoportja három valaha volt tavat vizsgált Dél-Afrika száraz nyugati részén, kelet felé Kimberley-ig.

„A régió meglehetősen nagy kihívást jelent a régészet számára, mivel a legtöbb anyag a szabadban, a sivatag felszínén fekszik, rétegtani kontextus nélkül – ezért nagyon nehéz megmondani, mióta van ott.”

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom