Történelem

A fekete himlő már az egyiptomiakat is sújtotta

A betegség már több ezer éve is jelen volt az emberek közösségeiben

A fekete himlő az emberiség egyik legsúlyosabb járványos betegsége volt, csak a 20. században 300 millió emberéletet követelt, de a túlélői se örülhettek: gyakran vakság (például Kölcsey is fél szemére vak volt a betegség következtében) és élethosszig tartó hegesedés kísérte – írja az ng24.hu

A fekete himlő már az egyiptomiakat is sújtotta
V. Ramszesz arcán jól láthatóak a himlőre jellemző kerek hegek
Fotó: Wikipédia

Eddig a molekuláris nyomok alapján úgy vélték, kb. 1600 körül jelent meg a variolavírus (Poxvirus variolae), de egyes minták elemzése utalt rá, hogy már a vikingkorban is velünk volt. A régészeti leletek azonban ennél is sokkal korábban himlőre utaltak, ám ezekről a bizonyítékokról a biológusok – joggal – úgy tartották, hogy pusztán önmagukban nem meggyőzőek. Most azonban egy új kutatás a fertőzés molekuláris bizonyítékait is megtalálta. A vírus 3800 évvel ezelőtt már biztosan az embert megbetegítő formájában létezett, számolt be az IRCCS Eugenio Medea kutatóközpont.

A kutatók a vírus modern és régebbi változatainak genetikai részleteit hasonlították össze, feltárva a vírus történetét. Arra jutottak, hogy két változata volt a vírusnak, a P–I, amely 25–40 százalékos (gyerekeknél, illetve Amerikában 80 százalékos) halálozással járt, és a P–II, ez utóbbi kevésbé volt súlyos, és csak 1 százalékos volt a halálozás. E két változat ugyanabból az ősből alakult ki, és a vikingkorban létező változat egy kis része egészen a 18. századig fennmaradt.

Az emberi vírust összevetették két közeli rokonával, az ugróegereket, illetve a tevéket megbetegítő vírus adataival is. Az összehasonlító számítások, amelyekkel a vírus evolúciójának sebességét megbecsülték, arra vezették a kutatókat, hogy biztosan már több mint 3800 éve kialakult az embert megbetegítő vírus. Ez pedig egybecseng azzal, amit a régészek eddig is sejtettek.

A régészeti leletek kapcsán már korábban felmerült, hogy miért nem került be ez a rendkívüli betegség az írásokba? Emiatt az egyébként jellegzetes nyomokat hagyó himlő jelenlétét kétségbe vonták (jellegzetes például V. Ramszesz múmiáján az arcot borító hegek sokasága), habár az is felmerült, hogy a kezdetekkor még enyhe betegség lehetett, s emiatt nem említették az írásos források.

Igazolni lehetne a most feltárt adatokat azzal, ha egy himlőgyanús jegyeket viselő emberi maradvány genetikai elemzésével ki lehetne mutatni magát a vírust.

Kapcsolódó írásaink