Kultúra

A Jellasics-szobortól alig néhány lépésre lobog a magyar zászló

Hazánk és Horvátország történelme több mint nyolc évszázadra összefonódott – a százéves szünet fölött többek között a Zágrábi Magyar Intézet épít széles hidat a kultúra pillérein

Sok magyar csak érinti, ha érinti egyáltalán Zágrábot, útban a tengerpart felé – pedig emberi léptékű város ez, csinos épületekkel, s nem utolsósorban tele magyar emlékekkel. No, meg a helyi magyar közösségnek és a Balassi Intézetnek köszönhetően pezsgő magyar kulturális élettel.

A Jellasics-szobortól alig néhány lépésre lobog a magyar zászló
A Deák Vonósnégyes fellépése az intézetben – a zenei és a gasztronómiai programok a legnépszerűbbek
Fotó: Zágrábi Magyar Intézet

„Kétto sor” – mondja a pincér a piactéri kis resti teraszán, ahol csevapozni van szerencsénk, és mosolyogva teszi elénk a habzó, csapolt Ožujskót. Koccintás után megemeljük a korsókat a Szent László által alapított, II. András által befejezett impozáns katedrális felé, ahol az alapító és Szent István királyunk mészkő figurája fogja közre Krisztus szobrát a kapu fölött.

Zágráb telis-tele van magyar – vagy pontosabban mondva horvát–magyar emlékekkel, amit a közterületek neve is tükröz: Zrínyi park, IV. Béla park, Jurisics Miklós utca, és így tovább. S amennyire ezt néhány nap alatt meg tudtuk állapítani, a magyar országimázs is elég jónak számít az átlagemberek körében – ezt erősítette meg lapunknak Szlanyinka Anna kulturális attasé is, aki a Zágrábi Magyar Intézetben vezetett körbe minket.

A város szívében

Az impozáns épület a budapesti Deák térnek megfelelő Jellasics tér közelében van – a legendával ellentétben – a magyarfaló horvát bán kardja nem Budapest és nem is Belgrád felé mutat, csak amúgy szimplán délkelet irányába. Az üvegpalota – amelyről pompás kilátás nyílik az Európa térre, s amelynek egy részét 2014-ben vásárolta meg a magyar állam – egyetlen hátránya talán, hogy sötétített üvegein keresztül nem igazán érvényesülnek a kihelyezett roll-upok és molinók, amelyek a magyar kultúrát hivatottak népszerűsíteni a horvátok körében. A másik kihívás, hogy az integráció, amelynek köszönhetően a zágrábi magyar nagykövetség része lett az egyébként a Balassi Intézet által üzemeltetett kulturális központ, némiképp szemléletváltással is járt: például nem lehetett megnyitni a földszinti kávézót, mert a horvátországi szabályozás tiltja a külképviseletek forprofit tevékenységét, így viszont, amikor éppen rendezvény miatt nem nyitják meg az alsó szinten lévő főbejáratot, némi kerülővel és becsengetés után lehet csak bejutni az épületbe.

Az attasé büszkén kísért minket végig a tágas rendezvénytermen, ahol éppen Hollókőről volt fotókiállítás, és még a nem sokkal korábbi EtnoRom zenekar telt házas koncertje miatt kipakolt székek erdeje sorakozott. Kétszázan voltak a rendezvényen, mondta Szlanyinka Anna, ami Zágráb néhány száz fős magyar és aktív magyarbarát közösségéhez mérten komoly létszám. A felnőtt törzsgárda kisebbik részét egyébként a horvátok mellett helyi magyarok – az elsősorban a helyi magyarok kulturális életét szervező, nyolcvanhét éves Ady Endre Magyar Kultúrkör tagjai – adják.

Talán éppen ezért az intézet egyik fő kihívása volt saját, kultúrdiplomáciai szerepét kommunikálni, tudniillik sokan sokáig azt hitték, hogy a helyi magyarság egy újabb belső klubjáról van szó, holott a programok éppen a horvátokhoz próbálják közelebb hozni a magyar kultúrát – erről már az intézet igazgatója beszélt lapunknak. Dezső János elmondta: természetesen a rendezvényeken túl is intenzíven zajlik a kulturális kapcsolati háló kiépítése és gondozása. Ebben nagy segítséget nyújt a kiváló viszony a horvát kulturális minisztérium szakállamtitkárával, aki rendszeresen megfordul az intézetben.

Alkalmi MOL–INA-összefogás

Gyönyörű, de nem könnyű feladat ugyanakkor a magyar kultúra és tudomány bemutatása – fogalmazott Dezső János – elsősorban azért, mert egy rendkívül gazdag kulturális palettáról kell megtalálni azt a menüsort, amely a horvátok ízlésével is találkozok. Az igazgató hozzátette: a horvátok is felismerték értékeit, és igencsak kedvelik a magyar kultúrát. Ezt bizonyítja az is, hogy a Magyar Intézet évi ötven–hatvan rendezvényén jócskán időben kell érkezni, ha az ember még szabad széket keres. A sarokban remek minőségű Yamaha zongora feketéllik – a neves jazz-zenészek, Oláh Kálmán és a Balázs Elemér Group zongoristája szerint is az egyik legjobb, amin valaha játszottak.

A legnépszerűbbek persze a zenei és gasztronómiai programok – sorolja Szlanyinka Anna –, de a legjobb, amikor a kulturális kapcsolatok némi rásegítés után maguktól is beindulnak. Például, amikor tavaly a történelem során először jutott el a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) a horvát fővárosba, ahol a Vatroslav Lisinski Koncertteremben – Zágráb legnagyobb koncerttermében – horvát megfelelőjével, a LADO-val léptek fel közösen a Magyar Intézet hathatós kezdeményezésére, idén viszont már maguk keresték egymással a kapcsolatot a felek, s mennek a horvátok visszaadni a vizitet Budapestre. Miközben az attasé magyaráz, megakad a szemünk az esemény plakátján szereplő szponzorokon: sorban az INA az első, a MOL Group a második. Kérdésünkre Szlanyinka Anna elmagyarázza, hogy a médiában szereplő kemény ellentétek ezen a téren nem érzékelhetőek, a két olajcég támogatása pedig életbevágó volt a rendezvény megszervezéséhez. De az intézet hozta el először Rippl-Rónai József műveit a horvát fővárosba, s hamarosan egy Jókai Mór-mellszobor is ékesíti majd az egyik zágrábi közparkot.

Rigojanči, rigójancsi

A Magyar Intézet egyébként igen széles hídként működik a horvát–magyar kulturális kapcsolatok terén: a világ egyik legismertebb animációs filmes fesztiválján nemcsak szerepel mindig magyar film, de a szakmai konferencia részének három éve a Magyar Intézet ad otthont, hazánk kórusai, régizenei együttesei, orgonistái szerepelnek tizenegy éve a székesegyházban advent második vasárnapján, és Zágráb–Budapest című, nagy közös kiállítás is készül, amelyet 2020 első fél évében a Magyar Nemzeti Múzeumban, ősszel pedig a híres zágrábi Klovicevi Galériában mutatnak be, hangsúlyozva a nyolcszáz éves közös múlt közös kincseit, szerencsésen a horvát EU-elnökség és Fiume európai kulturális fővárosi évében.

Szlanyinka Anna hozzáteszi: fontos a régi sztereotípiák elleni küzdelem is e téren, például nemrég a Szent László-emlékév hozott ebben komolyabb áttörést, akire a horvátok korábban az önálló Horvát Királyság meghódítójaként tekintettek. Az építészet terén is lenne mit kommunikálni erről, ugyanis a főváros képét erőteljesen meghatározó szecessziós stílust mások mellett Baranyai Aladár műépítész honosította meg Zágrábban – az ő egykori, a magyar állam által szépen renovált villájában működik ma a magyar nagykövetségi rezidencia is.

De meglepő közös pontként szolgál Rigó Jancsi – a zenész – és a sütemény rigójancsi (errefelé: rigojanči) története is: fiumei horvát lokálpatrióták jártak utána lelkes szorgalommal a sütemény és a cigányprímás korabeli „celebsztorijának”, tárlatot rendeztek be róla a Tengerészeti és Történelmi Múzeumban, s nekik köszönhetően száz év szünet után ismét kapható a korábban igen népszerű sütemény. Amúgy az említett múzeumban – a korábbi Kormányzói Palotában, amely a millennium évére épült fel Hauszmann Alajos tervei alapján – elég komoly állandó tárlat formájában büszkén őrzik a kikötőváros százötven éves magyar múltjának örökséget is – teszi hozzá az attasé.

Az utánpótlásban egyébként nemcsak a Hungarológiai Tanszék hallgatóira számítanak – bár a jazz- és a rockestek is értelemszerűen az ő megszólításukat is szolgálják, ahogy az igazgató mondja –, hanem még kisebb korban próbálják a magyar kultúra szeretetét elültetni, ezért sok gyermekprogramot szerveznek, törzsközönségként az Ivan Gundulic Általános Iskola magyar osztályára és a helyi magyar óvodai csoportra támaszkodva: van Szent Márton-napi lámpásos felvonulás, és rendkívül népszerű a Szent Miklós-napi ünnepség is, Mikulással, teli puttonnyal, ahogy az dukál.Nemrég Szerencs és testvérvárosa, a tengerparti Podgora bemutatkozása volt soron Zágrábban a csokoládé és az olíva érdekes párosításával, illetve a magyar filmhét Zágráb legismertebb művészfilmmozijában.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom