Történelem

Zavar támadt az erőben

Állambiztonsági játszmák Somogyországban az 1980-as évek puhuló diktatúrájában (2.)

A rendszerváltoztatás előtti évek dokumentumait megőrző vidéki levéltárak forrásai azt a képet rajzolják meg a kutató számára, hogy távol a budapesti centrum politikai eseményeitől a lokális hatalom képviselői nem érezték meg az új időszámítás beköszöntét, nem készültek pozícióik gyors átadására. Az események politikai kontroll alatt tartása érdekében számítottak a helyi erőszakszakszervezetek fegyveres erőinek hathatós támogatására.  

Zavar támadt az erőben
A nyugati határon létesített vasfüggöny lebontása már jelezte a változó időt
Fotó: Fortepan

A totális állam jellemzője, hogy akaratának érvényesítésére az összes fegyveres erőt egységesen felhasználja. A Rákosi-korszakban a rendőrség, a honvédség, az ÁVH és a határőrség jelentette ezt az erőt.

A Kádár-rendszer módosítani kényszerült ezen, mert az 1956-os forradalom leverése után már nem vállalhatta az ÁVH politikai örökségét. Annak tagjait azonban zömében átvette a többi fegyveres erő állományába. Szemléletes képet kapunk a karhatalmi erők állapotáról a korabeli dokumentumokból: „A 01/1972. sz. közös parancs és az azt követő intézkedések alapján főkapitányságunknál átdolgozásra került 1984-ben az Együttműködési Terv. A terv alapján megyei szintű feladatok végrehajtására 1423 fő áll karhatalmi erőként rendelkezésre. Ebből 177 fő rendőr, 60 fő határőr, 997 fő munkásőr és 189 fő honvéd. A 02/1978. sz. együttes utasítás kibővítette a karhatalmi feladatokat a veszélyes elemek, a szökésben levő magyar, illetve szövetséges fegyveres erők és testületek tagjainak felkutatásával, elfogásával, a 28/1982. sz. BM-parancs pedig a terrorcselekmények következményeinek felszámolásával kapcsolatban. […] A belügyminiszter-helyettes 014/1972. sz. utasításában meghatározott határőr, munkásőr és honvédségi alakulatok parancsnokságai és főkapitányságunk vezetése között a kapcsolat kölcsönös, a tájékoztatás rendszeres.”

Az összetételt tekintve az ÁVH kieső erejét a munkásőrség pótolta. Ennek a fegyveres testületnek a tagjai az MSZMP-hez érzelmileg legerősebben kötődőkből kerültek a testületbe. A karhatalmi egységek felszereltsége utal az ellátandó feladatokra: „Dragunov típusú távcsöves puskák a hozzájuk rendszeresített NSZPU éjszakai irányzó készülékkel, PBSZ hangtompítós és AMP típusú puskagránát-kilövő géppisztollyal, tömegoszlatáshoz szükséges védőpajzzsal vannak felszerelve.”

Bármi jön, mi itt vagyunk

Az 1980-as évek második felében változás következik be a Somogy megyei karhatalmi erők munkájában. Erős a Nyugat iránti bizalmatlanság. Az ekkor készült, néha hisztérikus hangvételű dokumentumok szerint ellenséges speciális szolgálatok tevékenykednek a megye területén. „A szélesedő multilaterális gazdasági kapcsolatokat kihasználva illegális ügynöki tevékenységet fejtenek ki. Jellegzetesek azok a dokumentumok, amelyekben a hazánkban akkreditált diplomaták szigorúan védett objektumaink irányában tanúsított érdeklődéséről van szó. A NATO-országok katonai hírszerző rezidentúrái miatt a források a fokozódó kémtevékenységről is beszámolnak.”

A társadalom állapotával is foglalkoznak: „A belső ellenséges ellenzék a feszültebbé vált belpolitikai helyzet, a nagyobb társadalmi nyilvánosság és nyíltság ellenére sem tudott számottevő bázist kialakítani megyénkben. A potenciálisan veszélyes személyek nyílt, ellenséges fellépésre nem vállalkoztak, csak szűk körben bírálták pártunk politikáját, támadták állami és pártvezetőinket. Élénken reagáltak a személyi változásokra. Állam elleni bűncselekmény elkövetéséről nem szereztünk tudomást, a politikai jellegű bűncselekmények közül azonban 4-ről 7-re emelkedett a közösségmegsértések száma. Jellemző volt, hogy a törvénysértések nyilvános helyen történtek, társtettesi elkövetés nem fordult elő.”

Közbeszól a történelem

Közép-Európa a világ jellegzetes válságterülete és nagy történelmi események kiindulópontja. A globális jelentőségű események közül említeni kell a két világháborút, amely itt robbant ki. Az 1945 utáni hidegháború frontvonala is itt húzódott. Gorbacsov 1985-ös hatalomra kerülésével a hidegháború megszűnőben volt. Ez több évre elhúzódó, lassú, minőségi változás, amiben Magyarország szerepe 1989-ben vált feltűnővé. A vasfüggöny leomlása eredményezte a berlini fal áttörését.  Hazánkban Nagy Imre és társainak újratemetése, valamint Kádár János temetése egyaránt nagy tömegeket mozgósító politikai eseménynek számított, mert szimbolikusan a régi rendszer elhantolását, a rendszerváltoztatás kezdetét is jelentette.  

Szeizmográfnak kell tekinteni a belbiztonsági szerveket, amelyeknek jelzései szemléletesen kifejezik az adott ország politikai állapotát. A keleti tömb társadalmi erózióját a titkosszolgálatok jelentései, dokumentumai szemléletesen tanúsítják: „A III/II. Csoportfőnökség jelentése megállapítja, hogy a baráti szocialista országokkal való együttműködésben bizonyos fokú visszafogottság volt érzékelhető. A hazánkban bekövetkezett politikai átrendeződést, a megindult demokratizálási folyamatot fenntartásokkal, meg nem értéssel fogadták az egyes szocialista országok belügyi szervei.”

A rendszerváltoztatásban játszott magyar átrendeződés hazánk fontosságát jelzi történelmi szempontból, hiszen a vasfüggöny nálunk hullott le először. A kölcsönös bizalmatlanság oka az eddig elfojtott nemzeti érzelmek felszínre bukása. Ezek legélesebben a román–magyar kapcsolatok mélypontra jutásában fejeződtek ki. Az állambiztonsági munkát úgy szervezték, hogy a Securitate, a román titkosszolgálat tevékenységét elhárítsák: 1989-ben előírták, hogy a Securitatéval szemben az állambiztonsági munkát úgy kell szervezni és kezelni, mint azt minden ellenséges titkosszolgálat esetében szokás. A román speciális szolgálatok fokozódó tevékenységének érzékeléséről valamennyi megyei jelentés beszámol.

A román–magyar kapcsolatok mélypontra jutása a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság jelentéseiben is többször helyet kapnak: „A román biztonsági szolgálat – a Securitate – agresszivitása országunkban folytatott tevékenysége miatt jelentős feladattá vált tevékenységük felderítése, akadályozása, korlátozása, dokumentálása.”

Változó hangvétel

A rendszerváltoztatással együtt járt a határok megnyitása, aminek következménye, hogy: „Területünkre mintegy 700 menekült települt le, az év 1989 folyamán több mint 100 főt hallgattunk meg.

A meghallgatások és az operatív ellenőrzések eredményeként 8 fő került hatáskörünkbe, akik a Securitate kapcsolatai voltak, közülük 4 fő gyanúsítható azzal, hogy speciális feladattal küldték hazánkba” – szól a megyei rendőr-főkapitányság egyik utolsó elemző jelentése.

Az állambiztonsági szervek Somogyban is meggyengülnek, a dokumentumok hangvétele a budapesti események hatására hirtelen megváltozik: „A szolgálat jövőjét illetően bizonytalanság elsősorban a belső biztonsági szakszolgálat tagjai körében volt érzékelhető, nyugtalanította az állományt a nagyarányú létszámleépítéssel kapcsolatos elképzelések különböző szinteken való hangoztatása.”

A kommunista rendszer erőszakszervezetének legfőbb összetevőjét sikerült felszámolni, így lehetett az 1989-es, a romániaihoz hasonló véres, a rendszerváltoztatást elindító polgárháborút elkerülni.

A szerző a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom