Tudomány

Rendőri módszerek vidéken

Állambiztonsági játszmák Somogyországban az 1980-as évek puhuló diktatúrájában (1.)

A Kádár-rendszer hatalomgyakorlása az 1980-as évek második felében már átalakulóban van. Ennek ellenére az egypárti diktatúra továbbra is gondosan ügyel arra, hogy szorosan kézben tartsa a belügyi szervek irányítását. A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára páratlanul értékes korabeli dokumentumokkal rendelkezik, a pártarchívum megőrizte azokat a forrásokat, amelyek ismeretében pontos képet kaphatunk a történésekről.

Rendőri módszerek vidéken
Közbiztonsági járőr munkában a siófoki nagyszínpad mellett
Fotó: Fortepan

Amennyiben górcső alá vesszük a vidéki forrásképző szervek által készített dokumentumokat, megállapítható, hogy a pártállam a „peremeken” még az 1980-as évek második felében is éberebben, hatékonyabban vigyáz a rendszer stabilitására, mint a fővárosban. Az okadatolt reflexív forráskritika módszerét alkalmazva, összehasonlítva az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának megfigyeléseit a vidéki erőszakszervezetek által „termelt” jelentésekkel, jelentős különbség, hogy a pártállam totális kontrollja, távol a centrumtól néhány esetben erősebben érvényesül. Sikeresen korlátozva az egyén szuverenitását, a rendszerváltoztató elitek autonómiáját. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság jelentése ezt a megállapítást igazolja a bürokrácia nyelvén megfogalmazva: „A Rendőr-főkapitányság és szerveinek 1985. évben fő feladata volt a XII. és XIII. pártkongresszus határozataiból adódó belügyi célkitűzések megvalósítása. A kongresszus és a megyei pártértekezlet határozataiból adódó feladatokat személyi állományunk időarányosan végrehajtotta.”

A hatalom prioritást élvez

A jelentések címei arra utalnak, hogy az állambiztonsági, közbiztonsági, karhatalmi, fegyveres biztosítási feladatok teljesítése és a fegyveres erőkkel, a honvédséggel, a Munkásőrséggel való együttműködés, tehát a politikai hatalom biztosítása prioritást élvez. A bűnügyi helyzet, amelynek felügyelete a rendőrségi szervek kötelessége, minden demokratikus államban nagy feladat, a jelentésben második helyre szorul. Az állambiztonság és a bűnüldözés kifejezésének együtt való használata összetett feladatsort jelent, mert alatta a kémelhárítás, az idegen ügynökök üldözése is értendő. A jelentések többsége néhány mondatban kifejti, mit ért a rendőrség ilyen jellegű feladatán. „Somogy megye állambiztonsági operatív helyzetét változatlanul a növekvő idegenforgalom, a területünkön elhelyezkedő szovjet katonai objektumok, a határ­átkelő helyek, a tőkés külkereskedelmi forgalomban érdekelt ipari és mezőgazdasági egységek határozzák meg.”

Továbbra is meghatározó a politikai katonai célú kémtevékenység megakadályozása. A feladatkör azonban kibővül a gazdasági jellegű kémelhárítással is. A gazdaságilag Nyugat felé nyitottabbá váló ország védekező mechanizmusa ez. A lappangó diktatúra védekező reflexei azonban a régiek. A jelentések még gyakran megemlítik „a reak­ciós egyházi személyek tevékenységét és a főiskolai ifjúság ellenzékiségét”. Az egyházi „reakció” sztereotípiája még sokszor visszatér, de bővebben sem az ifjúság ellenzékiségével, sem az egyházak helyzetével nem foglalkoznak a dokumentumok.

„Elvtársak, fő az éberség”

Az ellenség képe rémlik fel a következő mondatban: „Kémelhárítási szempontból a legnagyobb veszélyeztetettséget az Amerikai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság speciális szolgálatainak aknamunkája jelenti, de számolni kell az angol és olasz titkosszolgálatok tevékenységével is.”

A nemzetközi kapcsolatok élénkülését jelzi a turista-, a gazdasági élettel kapcsolatos vendégforgalom. Somogy megye a Balaton-parti turizmus miatt releváns szerepet játszik. 1984-ben 232 210, 1985-ben 258 480 látogató érkezik a megye területére. A szervezett turistautak, a magánlátogatások, ezen belül a magánházas üdültetés, az üzleti szerződéskötés egyaránt hozzájárul az idegenforgalom növekedéséhez. A jelentések ennek következményét röviden így foglalják össze: „A területünkön levő szovjet és magyar objektumok továbbra is az imperialista hírszerző szervek érdeklődésének középpontjában állnak, az objektumok közvetlen közelében – diplomáciai fedezéssel végrehajtott – hírszerző utazások száma 16-ról 7-re csökkent.” Egymásnak ellentmondó jelenségekről is szó esik. 1984-ben harminckettő fő, a következő évben negyvenhárom fő követett el tiltott határátlépést. Míg az 1985 előtti években húsz-harminc személy települ haza, 1985-ben tizenegy fő tér vissza a megyébe. A Nyugatról való hazatelepülés oka a kormány amnesztiája, a disszidálás oka, hogy a vasfüggönyön túli élet még mindig csalogató.

Az ország nyitottabbá válása, a Nyugattal való kapcsolatok élénkülése hatással van a politika iránti érdeklődés fokozódására. Ez a puhuló diktatúra számára káros jelenség. A jelentések esetenkénti türelmetlenséget említenek, amelyet ellenzéki személyek tevékenységének tulajdonítanak. A közép- és felsőfokú iskolák tanulóit próbálták a rendszer ellen hangolni, a felbujtó tevékenység nem sok eredménnyel jár. A források állambiztonsági bűnüldözés címmel a rendőrség politikai feladatairól szólnak, jelezve a politika primátusát a rendőrség munkájában. A civil lakosságot, az állampolgárokat a bűnügyi, közbiztonsági kérdések közvetlenebbül érintik. A dokumentumok megyei vonatkozásban a bűnelkövetők számának emelkedését említik, benne a bonyolultabb ügyek számának emelkedésével. A megyei tények az országos összefüggéseket támasztják alá: „A bűnügyi helyzet rosszabbodása országos jelenség. Nálunk a bűncselekmények az előző évhez képest 9,9 százalékkal emelkedtek. A bűnözés nagyságrendje a felszabadulás óta számszerűleg példátlan. Az elkövetés gyakoriságát nézve a megyék közti rangsorban a 8., a 10 000 lakosra kivetített mennyiséget tekintve a 3. helyen állunk. A jogsértések felét a városokban követték el. A növekedés a megyén belül általános, arányát tekintve magas volt Barcson és Marcaliban. Bűnügyi szempontból változatlanul fertőzöttek a Kaposvárhoz és Siófokhoz tartozó területek. A volt városi jogú nagyközségek közül ez év január 9-én városi rangra emelt Boglárlelle térségében több bűncselekmény fordult elő, mint Marcaliban vagy Nagyatádon. A vonzáskörzeti területeket is beszámítva Csurgó fertőzöttsége alig marad el Nagyatádétól. A bűnügyi veszélyeztetettség a Balaton menti területeken az idegenforgalmi idényben és a téli hónapokban folyamatos. A bűnözés kiszélesedése egyértelműen a vagyon elleni jogsértések nagyobb arányú 13,2 százalékos növekedésének a következménye.”

Bűn és bűnhődés

A társadalom bűnügyi fertőzöttségére utalnak a megye adatai: „Évről évre visszatérő problémát okoz a büntetett előéletűek – köztük a visszaesők – növekvő bűnügyi aktivitása, 536 visszaeső közül 123-an veszélyes, 68-an különösen veszélyes bűnözőként szerepeltek nyilvántartásunkban, 108-cal szemben pedig rendőrhatósági kényszerintézkedés valamilyen formája volt hatályban. A nyomozó és közbiztonsági szervek nagyfokú leterheltségét mutatja a nyomozás befejezések 97 százalékos növekedése.” Ennek oka a bűnözés növekedése mellett a létszámhiány lehet.

Bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, a válások számának drasztikus emelkedése a Kádár-korszak egészének társadalmi jellemzői, amelyet az erőszakszervek statisztikái pontosan rögzítenek, de a megoldás a rendszerváltoztatásig körvonalazódni sem látszik.

Folytatjuk

A szerző a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa

Kapcsolódó írásaink

Goli otok, a földi pokol

ĀA jugoszláv kommunista koncentrációs és átnevelőtábor évtizedekig tabunak számított – a Kopár szigeten elkövetett bűncselekményekért senkit sem vontak felelősségre

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom