Serkenti a munkahelyteremtést a társasági adó mérséklése

Az adórendszer alapvetően úgy változott meg 2010-től, hogy az árakat terhelő adók növekedtek, míg a jövedelmeket terhelő adók csökkentek – nyilatkozta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője.

Hozzáfűzte: az adóbeszedés szempontjából ez helyes irány, könnyebb beszedni ugyanis az árakat terhelő adókat, kisebb munkavégzéssel jár, átláthatóbb, biztonságosabb ez a megoldás. Ugyanakkor az eseti adókat, például bankadó, távközlési adó, reklámadó, kiskeradó, veszélyesnek tartja, mert a beruházások visszafogását okozták.

 Vámosi-Nagy Szabolcs a gyermekeseknek járó „elegáns kedvezményeket” kedvező megoldásnak tartja, ami fontos eszköze a gyereknevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulásnak.
A szakember jelenleg nem lát mozgásteret arra, hogy a mostani, tizenöt százalékos szja-kulcs egy számjegyűvé váljon, mivel ez mintegy hatszázmilliárd forintos kiesést jelentene a költségvetés bevételi oldalán éves szinten, és ezt valamivel ellensúlyozni kellene.

A kormány ugyanis következetesen betartja a maastrichti kritériumok között rögzített uniós elvárást, amely szerint a költségvetés éves hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát. Az EY adószakértője pozitívumként értékeli a társasági adó kilenc százalékra mérséklését, mert ennek köszönhetően jelentős külföldi működő tőke áramolhat be hazánkba, beruházásokra ösztönöz az adómérséklés, és újabb munkahelyek teremthetők így.

Az adószakértő helyes döntésnek tartja, hogy a munkáltatói járulék 27-ről 22 százalékra csökkent januártól. Viszont a vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adón megnyert összeget minimálbér-emelésre kell költeniük, vagyis a vállalkozók, munkaadók ezt nem érzékelik. Az is igaz, hogy így jól járnak az alkalmazottak, a magasabb bérből többet tudnak költeni, ennek egy része pedig, például az áfán keresztül, visszaáramlik a költségvetésbe. Előremutató lépésnek véli azt is, hogy a következő években tovább mérséklődhetnek a munkáltatói terhek.

Vámosi-Nagy Szabolcs felhívta a figyelmet arra is, hogy az élőmunkára, azaz a munkabérre rakódó összadóteher már ötven százalék alatt van, bár az úgynevezett adóék még mindig magas a környező országok átlagához képest.