Történelem

Magyar csillagászok nemzetközi sikere

A naprendszer születéséről is fontos információval szolgálhat az akadémiai kutatóközpont munkatársainak egyedülálló adatsora

Egy meghibásodott űreszközre kifejlesztett új kutatási stratégia adta az ötletet a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csillagászainak, akik arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Mi a jelentősége a kutatásnak, és pontosan miben is lettek világelsők a magyarok? A kutatás vezetőjével, Szabó Róbert tudományos főmunkatárssal beszélgettünk.

Szabó Róbert 20150212
Szabó Róberték újabb úttörő vizsgálatot terveznek (Fotó: MTA - Szigeti Tamás)

– A híradások szerint a Kepler-űrtávcső két lendkereke is elromlott a négyből. Mit tudtak így kezdeni ezzel a mintegy hatszázmillió dollárt érő eszközzel?

– A Kepler-űrtávcső „másodvirágzását” éppen meghibásodása tette lehetővé, hiszen az eredeti célkitűzést – egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését – már nem tudta folytatni, ezért a NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára. Ebbe a kutatásba kapcsolódtunk be mi is 2014 nyarán. A K2 új feladata, hogy extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, megfigyeléseket végez a Tejútrendszertől távol, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat. A így rögzített képeket át meg átszövik a Naprendszerünk törmelékét alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelen levő kisbolygók. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben. Jelen esetben éppen a K2 az ekliptika, azaz az űreszköz a Naprendszer síkja mentén végez mintegy három hónapon át tartó megfigyelést egy-egy területről.

– Mire szolgálnak az így kapott adatok?

– Kutatócsoportunk a világon elsőként végzett megfigyeléseket a kisbolygókról a K2-űrtávcsővel. Az így kapott egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről szolgál majd fontos információval, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használtuk. Ezek a megfigyelések mintegy kétezer csillag közvetlen környezetéről készültek tavaly februárban, és összesen kilenc nap hosszúságúak.

– Mire jutottak?

– A csillagok csaknem felénél találtunk kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítanunk. Kutatócsoportunk arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. Ahogy kollégám, a kisbolygókutatás hazai szakértője, Sárneczky Krisztián fogalmazott: „Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel.” Egyébként ő már a következő, hasonló vizsgálatot tervezi, a K2 ugyanis lehetővé teszi, hogy a látómezejében a kisbolygók fényességváltozását akár egy-két héten át folyamatosan monitorozzuk. Ez a Földről nem kivitelezhető.

– Mi lesz a következő lépés?

– A vizsgálat során szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk majd. A megfigyelési technika immár lehetővé teszi, hogy a tőlünk több tíz vagy száz fényévre lévő csillagok bolygóit, az úgynevezett extraszoláris vagy exobolygókat felfedezzük. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, illetve az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése. Utóbbiban hazánk a legmagasabb szinten, a döntéshozó testületben képviselteti magát, jövő évtől az ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítésben. Terveink között szerepel egy másik úttörő vizsgálat, a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek megfigyelése, amire kutatócsoportunk szintén elfogadott K2 távcsőidő-pályázattal rendelkezik.


Fókuszban a kisbolygók megfigyelése

A Kepler-távcsővel végzett megfigyelés nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította – az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi –, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén lehetővé tette a csillagszeizmológia tudományágának kibontakozását. Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2 missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.