Történelem

Lovász László: Új fejezetet kell nyitni a magyar víztudományi kutatásban

Az MTA elnöke szerint régi adósság törlesztése kezdődött meg

Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a terület fejlesztéséhez elengedhetetlen a különböző tudományterületek, intézmények, sőt különböző országok szoros együttműködése.  

A vízügyi kutatások eredményei közvetlen társadalmi jelentőséggel is bírnak, többek közt ezért is elengedhetetlen, hogy új fejezet nyíljon a magyar víztudományi kutatásban - mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az akadémia nemzeti víztudományi programjának első eredményeiről beszámoló pénteki konferencia megnyitóján. Az elnök emlékeztetett rá, hogy az akadémia tavaszi közgyűlésén döntött a víztudományi program meghirdetéséről, amelynek elindítását leginkább a klímaváltozás motiválta.

Mint mondta, a víz, beleértve a légköri, a földfelszíni és a felszín alatti vizek tanulmányozását, a klímaváltozás legfontosabb közvetítője és indikátora. "A nagyarányú változások hatása pedig csak úgy érthető meg, hogy ha alaposabban és tágabb perspektívából megismerjük a változó rendszerek működését" - fűzte hozzá.

Az elnök rámutatott, hogy a víztudományi program a tudományos élet számára régi adósságot törleszt, ugyanakkor a víztudományi oktatás és kutatás fellendítésével kapott eredmények közvetlen társadalmi jelentősége sem elhanyagolható.

"Terveink szerint a program keretein belül létrejön egy olyan multidiszciplináris hálózat, amely összehangolja a főbb hazai kutatóműhelyek munkáját a társadalomtudományokon át a mérnöki területekig." Kiemelte, hogy a kutatóhálózatban folyó munka illeszkedik a Kvassay Jenő Terv Nemzeti Vízstratégiához, annak tudományos alapját képezi és megfelel az Európai Unió vízkeret-irányelv elvárásainak is.

Az elnök kitért arra is, hogy mivel Magyarország folyóinak vízgyűjtő területei jelentős részben a határokon túl fekszenek, különös jelentőséget kap a vízügyi együttműködés a Kárpát-medence más országaival és a Duna-menti államokkal is. "E kapcsolatok erősítése nemcsak a konkrét helyzetek kezelésében, hanem az alapkutatásoknál is nagy jelentőséget kap, így törekszünk arra, hogy minél több elismert külföldi szakembert bevonjunk a munkába" - tette hozzá.

Lovász László hangsúlyozta, hogy a vízhez kötődő alapkutatások jól szimbolizálják annak a munkáknak a jelentőségét, amelyet az MTA a legfontosabb társadalmi problémák megoldása érdekében folytat. Rámutatott, hogy egyre több területen van szükség arra, hogy különböző tudományterületek, intézmények, sőt különböző országok kutatói szorosan együttműködjenek. Úgy vélte, az ilyen együttműködések kereteinek megalkotása olyan feladat, amely világszerte nagy kihívást jelent a tudományos és finanszírozó szervezeteknek.

"Bízom benne, hogy a víztudományi programunk mintaként szolgálhat majd sok más eredményes, komplex kutatási program számára (...) és a tudományos konferenciák nyomán pedig minél előbb láthatjuk majd a konkrét eredményeket is" - zárta gondolatait az MTA elnöke.

"A magyar víztudomány olyan helyzetbe került, hogy cselekedni kellett" - emelte ki Hoffmann Imre helyettes államtitkár, aki felidézte, hogy 2015-ben, az első budapesti Víz Világtalálkozót követően azért alakult víztudományi kutatásokkal kapcsolatos bizottság, hogy Magyarországon elindulhasson egy olyan program, amely az MTA koordinálásával biztosítani tudja a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelését.

A pénteki konferencián Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és Józsa János, az MTA levelező tagja a víztudományi kutatási program kidolgozásáról tartott előadást, az utánuk felszólaló szakemberek pedig a Balatonhoz kapcsolódó legfrissebb kutatások eredményeiről, egyebek mellett a tó ökológiai állapotáról, a vízállásról és a vízmozgásról és a tó időjárásának elemzéséről számoltak be.